Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A korábban megszabott határidőt túllépve, és a gazdasági szereplők aggályait – legalábbis úgy tűnik – figyelmen kívül hagyva a Tisza-kormányzat benyújtotta az új vendégmunkás-szabályzatot.
A Magyar Péter miniszterelnök által jegyzett szövegből kiderül, hogy a kabinet
felülvizsgálta azoknak a harmadik országoknak a körét, amelyek állampolgárai számára vendégmunkástartózkodási engedélyt vagy foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt lehet kiállítani. A felülvizsgálat eredményeképpen a vendégmunkások tömeges beáramlásának visszaszorítása, valamint a magyar munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése érdekében vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel harmadik ország állampolgára nem foglalkoztatható.
Ugyanakkor marad egy kiskapu:
foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyre a korábban hatályos szabályozással megegyező harmadik országok állampolgárai jogosultak.
A jogszabályalkotó viszonylag egyszerűen változtatta meg a vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásáról szóló kormányrendelet vonatkozó részét. Ugyanis a módosítás szerint ezután a kormányzat
nem határoz meg olyan harmadik országot, amelynek állampolgára vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel Magyarországon foglalkoztatható.
Ugyanakkor foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt kaphatnak a Georgiából, Örményországból és Fülöp-szigeteki Köztársaságból érkező vendégmunkások, amennyiben a kibocsátó országukkal Magyarország vagy az Európai Unió visszafogadási megállapodást kötött, vagy a kibocsátó harmadik ország rendelkezik Magyarországon egy olyan, az adott ország által államilag elismert szervezettel vagy irodával, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó magyar jogszabályokban, illetve az Európai Unió jogi aktusaiban foglaltak be nem tartása esetében állampolgára elhagyja Magyarország területét, és ebbe az országba visszatér.
A jogszabály szerint foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végez. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közleményben meghatározhat olyan foglalkozásokat, amelyek tekintetében foglalkoztatási célú tartózkodási engedély nem állítható ki. Foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás is kaphat, akinek magyarországi foglalkoztatására belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében harmadik országban letelepedett munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján kerül sor. A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadásával a Magyarországon kiadott vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek száma nem haladhatja meg a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évente meghatározott engedélyszámot.
Szintén fontos, hogy a vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásának változása nem érinti a hatálybalépése előtt kiadott vendégmunkás-tartózkodási engedély, valamint foglalkoztatási célú tartózkodási engedély érvényességét, az érvényességi idejükön belül a bennük foglaltak szerint tartózkodásra jogosítanak.
Mi a különbség?
A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély és a vendégmunkás-tartózkodási engedély egyaránt harmadik országbeli állampolgárok magyarországi munkavégzését teszi lehetővé, a két jogcím funkciója mégsem azonos. A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély az általánosabb munkavállalási konstrukció: olyan személy kaphatja, aki Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján végez munkát, illetve bizonyos esetekben külföldi munkáltatóval fennálló jogviszony keretében, magyarországi teljesítés érdekében dolgozik.
A vendégmunkás-tartózkodási engedély ennél szűkebb, erősebben szabályozott jogcím. Ezt csak olyan kérelmező kaphatja meg, aki a kormányzati szabályozásban meghatározott harmadik ország állampolgára, és akinek foglalkoztatása nyilvántartásba vett, arra jogosított foglalkoztatónál vagy minősített munkaerő-kölcsönzőnél történik. A különbség gyakorlati jelentősége abban áll, hogy a vendégmunkás-jogcím nem általános munkavállalási csatorna, mivel a munkáltatói kör, az állampolgársági kör és a betölthető foglalkozások köre egyaránt korlátozott.
A két engedélytípus időbeli és tartózkodásjogi következményei több ponton azonosak. Mindkettő legfeljebb két évre adható, legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg, az első kiadástól számított teljes időtartam pedig nem haladhatja meg a három évet. A jogosultak főszabály szerint nem válthatnak belföldön más tartózkodási jogcímre, családegyesítésre nem alapíthatnak általános jogot, és nem szerezhetnek nemzeti tartózkodási kártyát. A szabályozás célja így mindkét esetben az időben korlátozott, munkavégzéshez kötött magyarországi tartózkodás biztosítása, a vendégmunkás-tartózkodási engedélynél szigorúbb belépési feltételekkel.
Az ugyanakkor nem derül ki sem a Magyar Közlönyből, sem pedig a Kormányszóvivői tájékoztatóból, hogy konkrétan mely területeket és hány munkavállalót érint a holnaptól érvényes korlátozás. Az sincs részletezve, hogy az így is kieső munkaerőkapacitást hogyan és kikkel kívánja pótolni a kormányzat.
Érdekes, de az Európai Bizottság országspecifikus jelentése szerint hazánk gazdasági növekedése elérte a korlátait. A munkaképes korú népesség évente 30 ezer fővel csökken; ezért további növekedés valószínűleg nem származhat a foglalkoztatás további bővüléséből. Az életszínvonal fenntartásához és további javításához a növekedésnek nagyobb mértékben kell az innovációból és a magas hozzáadott értékű tevékenységekbe irányuló beruházásokból származnia. Egyelőre azonban a termelékenységnövekedést a munkaerő alacsony készségszintje, a kiszámíthatatlan üzleti környezet és a jövedelmek egyenlőtlen eloszlása fékezi, ami korlátozza a humántőkét és a lehetőségeket.
Úgy látják, hogy a jövedelmi felzárkózás Magyarországon lassabb volt, mint a régiós versenytársaknál. Magyarország gazdasága az uniós csatlakozást követő években közeledett az uniós átlaghoz. A jövedelmi felzárkózást ugyanakkor inkább a foglalkoztatás jelentős bővülése támogatta, nem a készségek és a termelékenység javulása. Például az elmúlt évtized erős jövedelmi felzárkózása ellenére a munkatermelékenység az uniós átlaghoz képest nagyjából ugyanazon a szinten van, mint 15 évvel ezelőtt, miközben a régiós versenytársak sokkal gyorsabb termelékenységnövekedést értek el. Összességében Magyarország termelékenységi szintje és átlagbére továbbra is az EU legalacsonyabbjai közé tartozik. A mérsékelt termelékenységnövekedés egyik oka, hogy a további munkaerő jelentős része alacsony képzettségű állásokba lépett be.