Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Falakba ütközött az a választások után benyújtott, demokratikus polgári kezdeményezés, amely a magyarok többségi támogatásával vághatná át a Sulyok Tamás államfői megbízatása körül kialakult gordiuszi csomót. Pedig nemcsak a politikai ringben, hanem az otthonokban, és már az utcákon, tereken is fokozódik a feszültség, ami a hétvégén tüntetésekhez vezetett az új kormány első hónapjában.
Megírtuk: az értékteremtő emberek képviseletében fellépő kezdeményezők azt szeretnék népszavazással elérni, hogy a jövőben a nemzet egységét képviselő, legfőbb közjogi méltóság személyéről ne a parlamenti pártok, hanem közvetlenül maguk a választók dönthessenek.
Kiderült: eleve nem volt esély
Az Economx megtudta: noha a beadványt a tartalmi, formai követelmények teljesülésével áprilisban rövid időn belül jegyzékbe is vették, a Nemzeti Választási Bizottság hétfői ülésén viszont
lesöpörték az asztalról, alkotmányosági aggályok miatt.
A bizottság elnöke már úgy tette fel a kérdést a tagoknak, hogy jogi alapon nem támogatja a népszavazási kezdeményezést a közvetlen elnökválasztásról, amivel heten egyetértettek, csak egy ellenvetés volt – vázolta az egyik kezdeményező.
Bubenkó Csaba kijelentette: jóhiszeműen indultak, de most csalódottak, mivel az indoklás alapján azzal kellett szembesülniük, hogy a Fidesz-kormány által
2012-től tizenötször módosított alkotmány, mint legfelső szintű jogforrás, eleve korlátozza a polgárokat.
"A NER formális rendszerét megteremtő alaptörvényünk jelenleg nem teszi lehetővé, hogy a választók népszavazás útján befolyásoljanak egy ilyen fajsúlyos döntést. Pedig az
a közös nemzeti értékrendről és nem a pártérdekekről kellene szóljon
– jegyezte meg, hozzátéve: csak újabb alkotmánymódosítással gyakorolhatnánk az alapjogot.
Már gyűlnek az aláírások
"Sokkoló a felismerés, hogy valójában évek óta meg van kötve a kezünk, nem is lehet népszavazást kezdeményezni ebben a közhatalmi kérdésben.
A választással megörökölt jogrend annyira leamortizálta a fékek és ellensúlyok rendszerét a legelemibb szinten, már az embereknél ki lett iktatva a demokrácia
– állapította meg a beadvány másik jegyzője, akinek 1998-ban is volt egy hasonló törekvése, de politikai ráhatásra elhasalt.
Tóth László közölte: márpedig nem adják fel, mert a népszavazási kezdeményezés hírére az ország több pontjáról jelentkeztek olyan társadalmi szervezetek, polgári hálózatok is, amelyek támogatnák a közvetlen elnökválasztást, és az aláírásgyűjtésben is közreműködnek. Az emberek felől érkező nyomás a felmérésekből is érezhető, ezért, miközben megvizsgálják a bizottsági döntés fellebbezésének lehetőségét, továbbra is el akarják juttatni a népakaratot a legfelsőbb szintekre.
"Nem vagyunk anarchisták, nem akarunk alkotmányos puccsot, és a politikai vitába sem szállunk be. Alulról szerveződve, békés úton kívánjuk elősegíteni a közbizalom helyreállítását, hogy
a felelősen gondolkodó emberek: dolgozók, idősek, fiatalok, családosok, vállalkozók a partnerei, ne csak a nézői lehessenek az ország ügyeinek"
– fogalmazott.
Ezért napokon belül egyeztetést is kezdeményeznek az új kormány illetékeseinél, a miniszterelnöknél és az igazságügyi tárcánál.
Legalább kétszázezren kellenek
A frissen elutasított, országos népszavazási kezdeményezés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt annak érdekében, hogy a köztársasági elnököt a választópolgárok közvetlenül válasszák meg?” A beadvány jóváhagyásával a bizottság arra adhatott volna esélyt, hogy ha a kezdeményezők összegyűjtenek minimum 200 ezer támogató aláírást őszre, az kötelező érvénnyel mozgásba hozza az állam jogalkotási gépezetét. Ezzel a parlament kiírhatná a népszavazást, vagy ezt megspórolva már törvénnyel biztosíthatná a közvetlen elnökválasztás lehetőségét.
