Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Május 31-i határidővel benyújtották éves beszámolóikat a versenyszféra szereplői, így tettek a magyarországi sörgyárak mögött álló gazdasági társaságok is. Kiderült, hogy a Dreher Sörgyárak árbevétele a 2024-es101,1 milliárd forintról 2025-ben 109,7 milliárdra nőtt, ugyanakkor a profitja 5,7-ről 4,3 milliárdra apadt.
Kőbányáról Sopronra szegezve a tekintetünket azt látjuk, hogy a Heineken Hungáriánál 92,6-ról 86 milliárd forintra esett a forgalom, az adózott eredmény során pedig a 6,9 milliárdos nyereség után egy évvel 477 milliós veszteség keletkezett.
Mindeközben a Borsodi Sörgyárnál az értékesítés nettó árbevétele az egy évvel korábbi 56,3-ról tavaly 57,6 milliárdra emelkedett, az eredmény azonban újra mínuszos lett: a veszteség az előző évi 3,2 milliárd után ezúttal 2,6. Bár a nagyüzemeket összefogó Magyar Sörgyártók Szövetségének már nem tagja a Pécsi Sörfőzde, adatszolgáltatással segíti a szervezet munkáját, ezért vetettünk egy pillantást a Mecsekre is.
Az árbevétel 6,56 milliárd forintról 6,39-re csökkent az elmúlt évben, a 60 milliós nyereség pedig 169 milliós veszteségbe csapott át.
A Covid előtt minden szebb és jobb volt?
Kíváncsiak voltunk arra, hogy a nyers számok mögött milyen iparági trendek rajzolódnak ki, ezért Kántor Sándort, a Sörszövetség igazgatóját kérdeztük, hogy segítsen megvilágítani, milyen ok-okozati összefüggések állnak a kisebb-nagyobb mértékben elpárolgó profitok mögött.
A láthatóan csökkenő eredményesség a piac szűkülésével áll összhangban. A legnagyobb magyar gyártók belföldi eladásainak összege 2025-ben 9,3 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2024-ben. Az itthon eladott 5 millió hektoliter (hl) messze elmarad a Covid előtti években tapasztalt 6,2 millió hl éves belföldi forgalomtól. Ez a 20 százalékos forgalomcsökkenés az elmúlt hét év alatt bekövetkezett lényeges változásokra vezethető vissza
– mondta az Economx megkeresésére Kántor Sándor.
Rámutatott, hogy ezek közül két folyamat azonosítható az egész vizsgált időszakra. Az első a vendéglátóhelyek számának és forgalmának csökkenése.
A szállodákat, éttermeket és kávéházakat tömörítő HoReCa-szektorban forgalmazott sör forgalma a 2018-as évben eladott mennyiség felére, kétmillió hektoliterről egymillióra esett. A teljes sörpiaci forgalomban mára ez a szektor mindössze 20 százalékot ér el.
„A második hatás az alkoholfogyasztás általános csökkenése, a felelős, egészségtudatos alkoholfogyasztás növekedése” – állapította meg a szakember.
Miben reménykedhet a söripar?
Ezek után érdemes megnézni, hogy az eddigi tapasztalatok alapján 2026 várhatóan jobb vagy rosszabb lesz, mint 2025, egyáltalán min múlik, hogy milyen lehet ez az esztendő.
„Az első öt hónap adatai alapján valamivel a tavalyi forgalom felett várjuk az idei évet. Bár nem magyarázható piaci folyamatokkal, mégis úgy látszik az elmúlt hét év alapján, hogy egy 10 százalék körüli visszaesést 3 százalék körüli emelkedés követ. Reméljük, ez a mintázat idén is bekövetkezik” – bocsátotta előre a Sörszövetség igazgatója.
Nyilván sok múlik az időjáráson, sokat dobhat az értékesítésen a meleg nyár, de milyen más hatások formálják még 2025 után 2026-ban a fogyasztói szokásokat? Kántor Sándor szerint
- folytatódik Magyarországon a prémiumizáció, vagyis a minőségi sörök forgalmának növekedése.
- Emellett megállt a vendéglátás visszaesése, egy nagyon enyhe, de mégiscsak emelkedő trend tapasztalható.
- Magyarországon a turizmus dinamikája is segíti a sörfogyasztás, amiben a nagy sportesemények és fesztiválok által ide vonzott tömegek és azok fogyasztása is segíthet az idei eredményeken.
- Ezekhez a trendekhez még hozzáadódik az alkoholmentes szegmens növekvő népszerűsége.
Az alkoholmentes szegmensé a jövő?
Végül arra is kitértünk, termék- és technológiafejlesztésben melyek az uralkodó trendek, az alkoholfogyasztás általános visszaesésére egyáltalán hogyan reagálnak a szektor szereplői.
A magyar és európai söripar fejlesztéseinek a fele már az alkoholmentes szegmensben történik. Új technológiák, új ízek és a funkcionális italok felé való elmozdulás jellemzi ezt a szegmenst
– fogalmazott a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója.
Hozzátette: így az alkoholmentes sörök fogyasztásainak alkalmai jelentősen ki tudnak bővülni, sportolás, aktív társasági együttlétek, kifejezetten intenzív szellemi és fizikai igénybevétel esetén vagy azt követően mind jó választás.
Nem áll meg azonban Kántor Sándor szerint az alkoholos termékek fejlesztése sem. Itt az ízesített sörök növekvő térnyerésének és a könnyebben iható, alacsonyabb alkoholtartalmú változatok megjelenésének lehetünk tanúi.
