Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A vendégmunkások alkalmazását szigorító szabályozás veszélyeztetheti a Master Good Csoport mintegy 350 milliárd forintos beruházási programját – erről beszélt Bárány László ügyvezető igazgató a Prohuman Csoport és az MKIK közös megrendezésében megvalósuló Humán Versenyképességi Executive Business Summit 2026 konferencián.
A Portfolio tudósítása alapján a szakember 2008-2010-ig ment vissza az időben, amikor a kisvárdai gyárukban a munkaerő-felvételnél még 100-120 ember állt sorban munkáért. 2015-2017 tájékára ezek a munkakereső emberek teljesen eltűntek – idézte fel a cégvezető, aki szerint ekkor kezdődött a vállalatok közötti munkaerő-elszívás, majd világossá vált, hogy a termelés fenntartásához külföldi munkavállalók bevonására lesz szükség.
A cég jelenleg közel négyezer embert foglalkoztat, közülük mintegy 580-an külföldiek.
Az ügyvezető példaként említette, hogy vietnámi beruházásuk beindításához korábban 80 vietnámi dolgozót hoztak Magyarországra képzésre, ami egyúttal rámutatott arra is, hogy a külföldi munkaerő a hazai létszámhiány kezelésében is fontos szerepet játszhat. A vállalat ezt követően a Fülöp-szigetek felé nyitott, ugyanakkor az engedélyezési folyamat akkor még közel egy évet vett igénybe.
A cégvezető hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripar egyre magasabb fokon automatizált, üzemeikben robotok és automata rendszerek működnek, azonban még a modern technológia mellett sem nélkülözhető a betanított fizikai munkaerő. Megfogalmazása szerint jelenleg Magyarországon, beleértve az északi régiókat is, nincs elegendő olyan munkavállaló, aki ezeket a feladatokat ellátná.
A Master Good a következő öt évben megduplázná termelését. Bárány elmondása szerint ehhez legalább 3000 új munkavállalóra lesz szükségük, melynek 15 százaléka fizikai munkás, és nem látja, hogy honnan tudják felvenni Magyarországról - mutatott rá arra, hogy a vállalatok miért vannak kényszerhelyzetben.
Az ügyvezető szerint, ha a külföldi munkavállalók alkalmazását ellehetetleníti a szabályozás, a 120 milliárd forintos új gyár, illetve a hozzá kapcsolódó összesen 350 milliárd forintos beruházási program nem valósul meg Magyarországon.
Hozzátette, ennek következményeként a magas hozzáadott értékű munkakörökbe tervezett magyar szakemberek foglalkoztatása is veszélybe kerülhet.
Bárány László a konferencián arról beszélt, hogy a munkaerőimport szabályozását önmagában indokoltnak tartja, ugyanakkor hosszabb távon Magyarország is a nyugat-európai mintát követheti, ahol az alacsony képzettséget igénylő munkaköröket jellemzően külföldi dolgozók látják el.
Véleménye szerint a gazdasági növekedés fenntartásához elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű humán erőforrás biztosítása, amíg az automatizáció és a humanoid robotok nem képesek kiváltani ezeket a feladatokat.