BUX 136324.32 0,44 %
OTP 43170 1,6 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Ezért szegényednek el a nyugdíjasok Magyarországon

A svájci indexálás megszüntetése miatt a nyugdíjak emelkedése elmarad a bérek dinamikájától, a jelenlegi inflációkövető rendszer pedig csupán a reálérték megőrzését biztosítja – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében, amely szerint a kormány tervei nem oldanák meg a hosszabb távú leszakadást.

2026. június 9. kedd, 15:02

Fotó: NurPhoto via Getty Images / NurPhoto
An old man is cycling on the bicycle path in Bogacs, Hungary, on March 26, 2024. (Photo by Michal Fludra/NurPhoto via Getty Images)
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A svájci indexálás megszüntetésének tudható be a nyugdíjasok relatív elszegényedése: a jelenlegi inflációkövető rendszer, bár a nyugdíjak reálértékét megőrzi, nem biztosítja, hogy az emelkedés kövesse a bérek dinamikáját - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében.

Az MTI átal ismertetett elemzés szerint 2012 óta a nominális átlagnyugdíj 131 százalékkal nőtt, miközben az árak 77 százalékkal emelkedtek ugyanebben az időszakban - a nyugdíjak reálértéke 33 százalékkal emelkedett, miközben a reálkeresetek 92 százalékkal bővültek.

Ennek következtében az átlagnyugdíj a nettó átlagkereset arányában a 2012-es 73 százalékról 50 százalékra csökkent 13 év alatt.

A svájci indexálás megszüntetése indította el a nyugdíjak bérekhez viszonyított leszakadását

- szögezte le a GKI.

  • Korábban a helyzeten részben javított a 3,5 százalék feletti GDP-növekedéshez kötött nyugdíjprémium, azonban ez nem épült be az alapellátásba.
  • Az új támogatási elemek - például a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj idei egyhetes részlete - szintén nem épülnek be a rendszeres nyugdíjösszegbe.

A GKI elemzői szerint a kormány sávos nyugdíjemelési terve és a minimálnyugdíj 120 ezer forintra emelése érdemben javíthatná a legalacsonyabb nyugdíjak helyzetét, ugyanakkor jelentős költségvetési terhet is jelentene.

A számítások szerint az intézkedés évente mintegy 110 milliárd forintos kiadást okozna, de nem oldaná meg az inflációkövető indexálásból fakadó hosszabb távú leszakadást.

A nyugdíjasok jövedelmi helyzetére hatással van a tervezett SZÉP-kártya-juttatás is, amely évente 100-200 ezer forint támogatást jelenthet nyugdíjszinttől függően. Ennek költségvetési hatása a GKI szerint mintegy 330 milliárd forint évente, ugyanakkor ez sem épül be az alapnyugdíjba.

A kutatás szerint Magyarországon az átlagnyugdíj az EU-átlag 31 százalékáról 37 százalékra nőtt 2012 és 2025 között, azonban a régiós országok ennél nagyobb felzárkózást értek el, így Magyarország több helyet visszacsúszott az uniós rangsorban, jelenleg a negyedik legalacsonyabb átlagnyugdíjjal rendelkezik az EU-ban.

Ez is érdekelhet