Az új kormány egyelőre nem az üzemanyagárak emelésével, hanem a stratégiai készletek újrahasznosításával próbálja fenntartani a védett ár rendszerét – írta a G7.hu. A lap szerint ezzel sikerült elkerülni az azonnali ellátási válságot, de a mostani olcsóbb tankolás árát a következő években, akár másfél évtizeden át fizethetik meg az autósok.
A rendszer működésének kulcsa, hogy az állam a stratégiai készleteket gyakorlatilag pufferré alakította. Az új gazdasági és energetikai miniszter, Kapitány István első intézkedései között 150 millió liter 95-ös benzin és 425 millió liter dízel felszabadításáról döntött a biztonsági tartalékból. Az üzemanyagot a piacinál olcsóbban adják tovább a kereskedőknek, így a kutaknak továbbra is megéri a védett áron értékesíteni.
A G7 szerint a rendszer sokkal kifinomultabb, mint a korábbi 480 forintos árstop volt, amely végül az import leállásához és az ellátás összeomlásának veszélyéhez vezetett. Magyarország ugyanis normál esetben a hazai üzemanyag-felhasználás mintegy 30 százalékát importból fedezi. Amikor azonban a szabályozott árak miatt az importőrök veszteségessé váltak, egyszerűen nem hoztak több benzint és dízelt az országba.
A mostani modell ezt próbálja kivédeni azzal, hogy a stratégiai készletező, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) piaci áron vásárolja vissza az üzemanyagot, majd olcsóbban adja tovább a piac szereplőinek. A gyakorlatban tehát folyamatos körforgás alakult ki: a drágán megvett üzemanyag bekerül a stratégiai készletbe, majd onnan olcsóbban jut vissza a piacra.
A rendszer azonban rendkívül költséges. Az MSZKSZ hónapról hónapra jelentős veszteséget halmoz fel, mivel drágábban vásárol, mint amennyiért értékesít. A szervezet a lapnak azt írta: a teljes visszapótlás már bankhitelek felvételét igényli majd. Ezt a költséget végül a fogyasztók fizethetik meg, mert az MSZKSZ működését finanszírozó tagdíj beépül az üzemanyagárakba.
Jelenleg ez a díj literenként körülbelül 3 forinttal növeli a benzin és a dízel árát, de piaci szereplők szerint a jövőben további 1,5–3 forintos emelkedés jöhet, akár 15 éven keresztül. A G7 szerint ez azt jelenti, hogy a mostani olajválság költségeit a rendszer hosszú időre „szétteríti” a fogyasztók között.
A szakértők ugyanakkor több komoly kockázatra is figyelmeztetnek. Egyrészt a stratégiai készletek eredetileg vészhelyzetek kezelésére szolgálnak, nem pedig arra, hogy mesterségesen alacsonyan tartsák az árakat. Másrészt az alacsonyabb árak magas szinten tarthatják a fogyasztást egy olyan időszakban, amikor a közel-keleti konfliktusok és a Hormuzi-szoros esetleges lezárása miatt inkább visszafogni kellene az olajkeresletet.
A lap szerint az ágazatban úgy számolnak, hogy a készletek visszatöltését és újrafelszabadítását még legfeljebb két-három alkalommal lehet megismételni. Ez optimista esetben kora őszig biztosíthatja a jelenlegi rendszert, utána azonban új megoldásra lehet szükség – vagy akár arra, hogy már ne az árak mérséklése, hanem egyszerűen az ország üzemanyag-ellátásának fenntartása legyen a fő cél.