Az Európai Bizottság (EB) szerint nem vet fel versenyjogi aggályokat, hogy a magyar kormány a stratégiai kőolajtartalékkal tart fenn nyomott hatósági árat az üzemanyagokra - közölte a testület a HVG megkeresésére.
Mint írták: „az intézkedéssel kapcsolatban eddig nem merült fel olyan szempont, ami uniós versenyjogi aggodalmat vetne fel, vagyis: nem látszik, hogy egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtene különböző vállalatok között”.
A lap szerint ez azt jelenti, hogy a bizottság álláspontja szerint nem vet fel versenyjogi aggályokat az, hogy a magyar kormány amolyan árpufferként használja az ország stratégiai kőolajtartalékait. Ennek egyetlen oka, hogy a stratégiai tartalékokat kezelő Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) vevői korlátozás nélkül kínál fel megvásárlásra készleteket, így a kormányzati manőver valóban piacsemleges.
Jelenleg az történik, hogy az MSZKSZ nyomott áron (a benzin literjét nettó 270 forintért, míg a gázolaj literjét nettó 300 forintért) ad ki készleteket a nagykereskedőknek. A „védett áras” kiskereskedelmi ár csak azért fenntartható, mert a nagykereskedők nyomott áron jutnak hozzá az üzemanyagokhoz az MSZKSZ-től.
A cikkből kiderül, hogy Közben a szövetség piaci áron pótolja vissza ezeket a mennyiségeket. Erre pedig azért van szükség, mert - ahogy a 2022-es árstop idején megmutatkozott - csak piaci árú felvásárlás mellett működik a termékimport. Márpedig termékimportra szükség van, a Mol Nyrt., a Dunai Finomító tulajdonosa saját termelésből nem képes kielégíteni az országos keresletet.
Az, hogy a stratégiai készletekkel folytatott ármanipulációt az EB versenyjogi szempontból rendben lévőnek találja, nem jelenti azt, hogy a hazai hatóságiár-rendszer uniós jogi szempontból is megfelel az előírásoknak. A külföldi járművek ugyanis csak magasabb („piaci”) áron tankolhatnak, ami ellentétes az uniós szabályokkal.
Emiatt az EB még az Orbán-kormány idején kötelezettségszegési eljárást indított. Magyar Péter kormánya pedig az árrezsim fenntartása mellett nem jelezte, hogy tekintettel lenne az uniós fenntartásokra.
Az eljárás ugyanakkor alapesetben évekig is elhúzódhat, az árkorlátozás pedig hosszabb távon nem fenntartható. A kötelezettségszegési eljárás jelenleg is folyamatban van. A Bizottság a HVG-nek azt közölte: nyitott a konstruktív párbeszédre az új kormánnyal a problémák rendezése érdekében.
