Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A közgazdászok és adószakértők többsége ma már nem azt vitatja, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata)2022 előtti formája fenntartható volt-e — abban viszonylag széles az egyetértés, hogy jelentős torzulásokat okozott. A valódi kérdés az, hogy létezhet-e egy új, szűkebb célcsoportnak szóló, egyszerű adózási forma, amely segíti a valódi önfoglalkoztatókat, miközben nem nyitja meg újra a kaput a tömeges adóoptimalizálás előtt.
Erre hívta fel a figyelmet az Adótanácsadók Egyesülete is, amely bár üdvözölte Kármán András pénzügyminiszter parlamenti bejelentését a kata visszaállításáról, egyértelművé tette: a rendszer újratervezése során több kulcskérdést is rendezni szükséges. A szervezet szerint az adórendszer egyszerűsítése és a legkisebb vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése támogatandó cél, de csak akkor, ha az új szabályozás nem nyitja meg újra a bújtatott foglalkoztatás lehetőségét.
Ahogy arról az Economx már beszámolt, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elkészítette és a Pénzügyminisztérium részére elküldte a kata lehetséges újraszabályozásával kapcsolatos szakmai vitaanyagát. A dokumentumban az MKIK részéről áttekintették a korábbi rendszer tapasztalatait, bemutatták a főbb kockázatokat, valamint öt lehetséges szabályozási alternatívát és azoknak alvariációját vázolták fel a döntéshozók számára. A területi kamarák véleményének figyelembevételével készült vitaanyag a szervezet szándéka szerint a további szakmai egyeztetések alapjául szolgálhat.
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) szerint a kata szélesebb körű elérhetősége a kisvállalkozások, az egyéni vállalkozók, a kézművesek munkalehetőségét növelné, ezért üdvözlik a kormány tervezett intézkedését. Németh László, az IPOSZ elnöke felidézte: már korábban is jelezték, lehetővé kellene tenni a katás vállalkozók számára, hogy az adószámmal rendelkező cégeknek is adhassanak számlát. Ezzel a beszállítói kört lehetne bővíteni, a katások munkalehetősége növekedhetne, mert dolgozhatnak más vállalkozásoknak is. A kata adónem szélesebb körű elérhetősége fehérítené a munka világát, a gazdaságot. Ha nem adhat egy katás vállalkozó számlát egy másik vállalkozásnak, akkor kénytelen lesz előbb-utóbb feketén dolgozni.
Előnyök az egyik, visszaélések a másik serpenyőben
Jelzésértékű, hogy Kármán András már a miniszterjelölti meghallgatásán kulcskérdésnek nevezte a tisztességes versenyt, az adminisztratív terhek csökkentését, és az adórendszer egyszerűsítést, például a kata kibővítését. Érdemes felidézni, hogy Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke – akkor még pénzügyminiszterként – úgy emlékezett vissza a kata kivégzésére, hogy hamarabb kellett volna lépni.
„A kata egy nagyon egyszerű, könnyen átlátható adótípus kifejezetten annak a lakossági szolgáltatást nyújtó körnek, amely nem akar könyvelőkkel, adótanácsadókkal bajlódni. Ez a kata 2022 elejére már nem az a kata volt, hiszen 450 ezren jelentkeztek be, jellemzően nem csak kozmetikusok, varrónők és masszőrök. Miután arról szóltak a hírek, hogy informatikai cégek komplett munkavállalói csapatai katáznak, mint ahogy több helyen a biztosítók ügynöki rendszere is erre állt át, ezekre a visszaélésekre reagálni kellett” – vélekedett Varga Mihály.
Ezzel szemben Kármán András pénzügyminiszter a parlamentben előrebocsátotta: a kormány tervei szerint 2027-től visszaállítják a kata széleskörű elérhetőségét, mert az adónem egyszerű, kiszámítható, és nem jelent aránytalan adminisztrációs terhet az ezt választóknak.
- A Bankmonitor elemzése alapján ez kedvező hír lehet a mikrovállalkozók, önfoglalkoztatók és mellékállásban vállalkozók számára, mivel a korábbi rendszer legnagyobb előnye az egyszerűség, a kiszámíthatóság és az alacsony adminisztráció volt.
- A régi rendszer ugyanakkor jelentős visszaélésekre adott lehetőséget, mivel sok esetben munkaviszonyokat alakítottak át vállalkozói szerződésekké, ami adózási és versenysemlegességi problémákat okozott.
Az új konstrukció a Bankmonitor szerint akkor lehet sikeres, ha megőrzi a kata egyszerűségét, ugyanakkor hatékony garanciákat épít be a bújtatott foglalkoztatás ellen. Kulcskérdés lesz, kik választhatják majd az adózási formát, mekkora bevételi plafon vonatkozik rá, és milyen feltételekkel lehet cégeknek számlázni. Az új rendszer értékelésekor nemcsak az adóteher nagyságát, hanem a társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultságokat is figyelembe kell venni. A kedvező adózás ugyanis önmagában nem garantál megfelelő időskori ellátást, ezért a vállalkozóknak a rövid távú előnyök mellett a hosszú távú pénzügyi biztonság szempontjait is mérlegelniük kell.
A kata visszatérése hatalmas lehetőség a gazdaság fehérítésére és a vállalkozói kedv fellendítésére, de bérszámfejtési és HR-stratégiai szempontból óvatosságra inti a foglalkoztatókat. Míg 2022 után a piac megtanulta kezelni az átalányadó és az ekho finomságait, a kata reneszánsza során nem követhetjük el a múlt hibáit
– mutatott rá Szakály Balázs, a WHC Payroll vezetője.
Hozzátette: ügyfeleiknek azt javasolják, hogy az adminisztrációs egyszerűség mellett is tartsák fenn a szigorú megfelelőségi kontrollt. Már dolgoznak azon a keretrendszeren, amely segíti a cégeket az új szabályozás szerinti adóoptimalizált, de jogilag támadhatatlan foglalkoztatási mix kialakításában, legyen szó akár hibrid megoldásokról vagy tisztán vállalkozói viszonyról. Azt is kiemelte, hogy a kata bevezetése mellett bejelentett egyéb adókönnyítések – mint a minimálbér környéki SZJA-csökkentés – együttesen pozitív elmozdulást hozhatnak a nettó keresetekben.
GKI-becslés: 300–350 ezer vállalkozót érinthet
A GKI Gazdaságkutatónál hangsúlyozták: az adónem kiterjesztését a visszaélésekkel szemben védett formában tervezi a kormány. A részletszabályok még nem ismertek, végleges jogszabálytervezet 2026–2027 fordulóján várható.
Az új kata 300–350 ezer vállalkozót (a meglévők és az újonnan belépők) érinthet közvetlenül a GKI becslése szerint. A lépes egyidejűleg gyakorol hatást
- a munkaerőpiacra,
- a vállalati HR-stratégiákra
- és a költségvetési bevételekre.
A gazdaságkutatónál felidézték: a Kata 2013. január 1-jén lépett életbe azzal a céllal, hogy egyszerű, kiszámítható adózást biztosítson a mikrovállalkozásoknak és csökkentse a feketegazdaságot. A főállású vállalkozók havi 50 ezer forint megfizetésével, minimális adminisztrációval teljesíteni tudták teljes adó- és járulékkötelezettségüket. A rendszer rendkívül népszerűvé vált: fénykorában évi 200 milliárd forint bevételt hozott a költségvetésnek.
2022 nyarán a kormány indoklása szerint a rendszert tömegesen alkalmazták bújtatott foglalkoztatásra: munkavállalókat KATA-s kényszervállalkozóként alkalmazták, ezzel váltva ki a munkáltatói járulék terheket. Az új szabályok szeptember 1-jén léptek életbe. Ezt követően katás csak főállású egyéni vállalkozó lehetett, és kizárólag magánszemélyeknek számlázhatott (a taxisok kivételével). Mivel a KATA-sok 92 százaléka korábban cégeknek is számlázott, a változás drasztikus volt.
Utólag a NAV-adatok árnyalták a kormányzati indoklást: a hivatal közel 10 év alatt összesen 9 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg visszaélés miatt.
A 2022-es szigorítás hatása gyors és mély volt:
- 444 ezerről 145 ezerre zuhant a katások száma szeptembertől
- 35 ezer katás vállalkozás szűnt meg, 264 ezer pedig átalakult.
- Az érintett vállalkozók zöme átalányadózásra váltott, kisebb részük társas vállalkozást alapított vagy munkaviszonyba lépett.
Kata-gate: miért döntött így az Orbán-kormány?
Ami a big picture-t illeti, a kata 2022-es kivezetése – pontosabban: drasztikus átalakítása – mellett azért szóltak gazdasági és adószakmai érvek. Az adózási forma eredeti célja ugyanis a kisvállalkozások adminisztrációjának egyszerűsítése volt, de idővel számos cég a munkaviszony helyett katás vállalkozókon keresztül foglalkoztatott munkavállalókat. Ez csökkentette a munkáltatói terheket, ugyanakkor torzította a munkaerőpiaci versenyt.
Emellett versenyelőnyt biztosított bizonyos szolgáltatóknak a kata: két hasonló tevékenységet végző szereplő között jelentős költségkülönbséget eredményezett, ha az egyik katásként, a másik társas vállalkozásként működött. Ez nem a hatékonyságot, hanem az adózási státuszt jutalmazta. Ritkábban elhangzó érv, de a kata korlátozta a vállalkozások növekedését is.
Sok vállalkozó ugyanis tudatosan a bevételi határ alatt maradt, vagy több vállalkozásra bontotta tevékenységét, hogy megőrizze a kedvezményes adózást. Ez a gazdasági növekedés és a méretgazdaságosság ellen hatott.
Az adószakmai érvek közül magától értetődő az aránytalanul alacsony közteherviselés. Bár bevételi oldalon nagyok lehettek az eltérések a pár százezer forinttól az akár milliós havi összegig, a fix összegű adó miatt sérült az adórendszer arányossága. Továbbá a munkaviszonyból katába terelt foglalkoztatás miatt az állam jelentős szociális hozzájárulási adót, személyi jövedelemadót és járulékbevételtől esett el. A kata kockázatot jelentett a társadalombiztosítási rendszer fenntarthatóságára is: a minimális közteherfizetéshez viszonylag alacsony nyugdíj- és ellátási alap kapcsolódott, ami hosszú távon feszültséget okozhatott a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszerben.
Kata 2.0: jó vagy rossz lépés a Tiszától?
Ugyancsak gazdasági és adószakmai szempontból nemcsak a kata kivezetését, hanem a visszaállításának körülményeit is megvizsgáltuk, avagy milyen ok-okozati összefüggések állnak Magyar Péter kormányának elköteleződése mögött az adózási forma reneszánsza iránt?
Lássuk be, a kata újbóli, szélesebb körű bevezetése mellett több gazdasági érv is felsorakoztatható. Az egyik legfontosabb, hogy jelentősen csökkenthetné a mikrovállalkozások adminisztratív terheit. A jelenlegi adózási környezet számos egyéni vállalkozó számára bonyolultabb és költségesebb, mint a korábbi kata volt, ezért egy egyszerűbb, könnyebben átlátható rendszer ösztönözhetné a vállalkozói aktivitást. Emellett a gazdaság fehéredéséhez is hozzájárulhatna, hiszen a túlzott adminisztráció és a magas közterhek növelhetik a számla nélküli vagy részben rejtett gazdasági tevékenységek arányát.
Egy egyszerű és kiszámítható konstrukció ezzel szemben a legális működés irányába terelheti az érintetteket. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a szolgáltató szektor rugalmasságát erősítheti: a szabadúszók, tanácsadók, oktatók, kreatív szakemberek és más önfoglalkoztatók számára versenyképes és könnyen kezelhető adózási forma lehet, amely javítja a munkaerőpiac alkalmazkodóképességét.
Adószakmai oldalról ugyanakkor a hangsúly már nem a régi kata változatlan visszaállításán, hanem egy korszerűbb modell kialakításán van.
A szakértők szerint a korábbi rendszer legnagyobb problémáját nem maga a kata jelentette, hanem a bújtatott foglalkoztatás lehetősége. Ezt azonban megfelelő korlátokkal – például több megrendelő előírásával, bevételi plafonokkal és célzott ellenőrzésekkel – ma már hatékonyabban lehetne kezelni. Egy új kata emellett kiszámítható adóbevételt is biztosíthatna az államnak, mivel az egyszerű szabályok általában növelik az adófizetési hajlandóságot és csökkentik az adminisztrációs hibák számát.
Mindezt tovább erősíti, hogy a NAV digitális ellenőrzési eszköztára az elmúlt évtizedben jelentősen fejlődött: az online számlaadatok, az elektronikus bevallások és az összekapcsolt adatbázisok révén ma lényegesen könnyebb kiszűrni a visszaéléseket, mint a kata 2013-as indulásakor. Ez lehetőséget teremthet egy olyan egyszerűsített adózási forma kialakítására, amely egyszerre vállalkozóbarát és hatékonyan ellenőrizhető.