Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mintegy 300-350 ezer vállalkozót érinthet a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) 2027-re tervezett kibővítése. A GKI Gazdaságkutató Zrt. azzal számol, hogy 250-270 ezer vállalkozó térhet át az adózási formára.
Kármán András hétfőn, az azonnali kérdések órájában, a Parlamentben közölte, hogy a kormány tervei szerint 2027-től visszaállítják az adónem széles körű elérhetőségét, mert az egyszerű, kiszámítható és nem jelent aránytalan adminisztrációs terhet az ezt választóknak.
A pénzügyminiszert hozzátette ugyanakkor, hogy a korábbi rendszer nem változtatások nélkül térne vissza: a kata továbbra is egyszerű és alacsony adminisztrációs terhet jelentene a mikrovállalkozások és önfoglalkoztatók számára, lehetővé tenné a cégeknek történő számlázást, ugyanakkor garanciákat tartalmazna a bújtatott foglalkoztatás kizárására.
A GKI közleményében emlékeztet arra, hogy a katát 2013-ban vezették be, majd az Orbán-kormány 2022-ben szigorította azzal az indokkal, hogy a rendszert tömegesen alkalmazták bújtatott foglalkoztatásra, ezzel kiváltva a munkáltatói járulékterheket.
- A kata-adózást fénykorában mintegy 444 ezer vállalkozó választotta, ami éves szinten közel 200 milliárd forint bevételt hozott a költségvetésnek.
- A szigorítás után 145 ezerre csökkent a számuk, mintegy 35 ezer vállalkozás megszűnt, és 264 ezer vállalkozó más adózási formára, elsősorban átalányadózásra tért át.
A GKI szerint az új szabályozás sikerét alapvetően a még nem ismert részletszabályok határozzák majd meg. Különösen fontos lesz a havi tételes adó összege, a bevételi korlát, valamint az, hogy milyen korlátozások vonatkoznak az egyetlen megbízótól származó bevételek arányára. Ezek a feltételek döntik majd el, hogy hányan választják ismét ezt az adónemet.
Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a vállalatok foglalkoztatási gyakorlata ismét alkalmazkodhat az új szabályokhoz, amennyiben azok nem tartalmaznak kellően erős garanciákat a visszaélések elleni fellépésre. A 2022-es szigorítás előtt a kata vállalati alkalmazása leginkább a logisztikai, a kereskedelmi és a gyártószektorban volt a leggyakoribb.
Az elemzés arra is kitér, hogy amennyiben a munkaviszonyok egy része katás szerződéssé alakul, az torzíthatja a munkaerőpiaci statisztikákat, miközben a tényleges munkavégzés volumene nem változik.
A gazdaságkutató szerint az új szabályozás egyszerre lehet hatással a vállalkozói szektorra, a munkaerőpiacra és a költségvetési bevételekre.
A vállalkozói érdekképviseletek üdvözlik a kormány tervét, de arra figyelmeztetnek: az új szabályozásnak egyszerre kell segítenie a kisvállalkozókat, megakadályoznia a visszaéléseket, és kezelnie a nyugdíj-, valamint társadalombiztosítási kockázatokat.