A 2025-ös adatok alapján a magyar éves bruttó átlagbér 21,3 ezer euró volt, amivel Szlovákiát megelőztük, de elmaradtunk Csehországtól és Lengyelországtól. A vizsgált országok között a minimálbér szintje a második, az átlagos bérszint pedig a harmadik legalacsonyabb az Európai Unióban.
Ez azt jelenti, hogy a magyar bérszint továbbra is jelentősen elmarad az uniós országokétól, vagyis lenne tér a felzárkózásra - derül ki a GKI Gazdaságkutató tanulmányából.
Idén a várható 4 százalék körüli reálkereset-emelkedés hatására 2010-hez képest a bruttó átlagbér reálértéke 95 százalékkal lehet magasabb, miközben a minimálbér (+130 százalék) és a garantált bérminimum (+115 százalék) reálértéke ennél gyorsabban nőtt, így a bérszintek egyre inkább összetorlódnak.
A gyors minimálbér-emelkedés az alacsony keresetűek fogyasztását növeli, ugyanakkor komoly alkalmazkodásra kényszeríti a vállalatokat. A GKI szerint a jelenlegi gazdasági környezetben sok cég nehezen tudja kigazdálkodni a magasabb bérköltségeket, ami a foglalkoztatás visszafogásához és elbocsátásokhoz vezethet.
A tanulmány szerint bár a munkaerőpiac továbbra is feszes, a minimálbéren és garantált bérminimumon dolgozók sérülékenyebb helyzetben vannak, és képzettségi, illetve földrajzi okok miatt nehezebben találnak új állást. A gazdaságkutató szerint ezért nem az a fő kérdés, hogy szükség van-e minimálbér-emelésre, hanem az, hogy annak mértéke meddig marad gazdaságilag fenntartható.
A tanulmány szerint a 2010 és 2026 közötti reálbéremelkedés nem volt elegendő a valódi bérfelzárkózáshoz. A következő évek kulcskérdése az lesz, hogy a béremelések úgy támogassák a felzárkózást, hogy közben ne veszélyeztessék a foglalkoztatás stabilitását. A GKI szerint ennek kulcsa a vállalati termelékenység növelése lehet.
A keresetek márciusi mutatóit ma ismerteti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 725 500, a nettó átlagkereset 509 200 forint volt.