Bár a hivatalos adatok szerint az éves infláció mindössze 1,4 százalékos volt idén februárban, ennél a fiatalok jóval erőteljesebb drágulást értékeltek a pénztárcájukon keresztül. A 19–29 évesek ugyanis átlagosan 16 százalék körüli érzékelt inflációról számoltak be – erre jutott a K&H ifjúsági index felmérés az első negyedévben.
Vége a kiugró árak korszakának?
A jó hír, hogy mindkét érték egyértelmű csökkenés a korábbi évekhez képest: 2023 februárjában ugyanis a fiatalok még átlagosan 26 százalékra becsülték az éves inflációt, 2024 és 2025 februárjában is 19-19 százalékra, ehhez képest az idei év elején 3-10 százalékponttal alacsonyabb értéket mondtak. A mediánérték is jelentősen csökkent, a 2023-as 22 százalékról 9 százalékponttal 13 százalékra esett vissza. Bár a leggyakoribb válasz az 5–10 százalékos sáv volt, s ezt a megkérdezettek 25 százaléka jelölte meg, a válaszok megoszlása alapján a fiatalok jelentős része még mindig inkább kétszámjegyű inflációt érzékelt: 18 százalék 11–14 százalékos, 15 százalék 15–19 százalékos, 9 százalék pedig 20–24 százalékos éves drágulást gondolt.
Fontos eredmény az is, hogy az idei első negyedévben jelentősen, a korábbi évekre jellemző 3–7 százalékról 14 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik nem tudtak válaszolni erre a kérdésre. Vagyis bizonytalannak látják az árak alakulását. Ez pedig inkább a nőkre igaz, 24 százalékuk nem tudott pontos értéket mondani.
A kutatásból a korábbi évekhez mért csökkenés ellenére világosan látszik, hogy a valós és az érzékelt infláció közötti különbség ugyanakkor továbbra is jelentős. Ennek több oka lehet. Részben az, hogy az élelmiszerekre vonatkozó árrésstop torzítja a valós képet. Emellett a fiatalok mindennapi kiadásaiban nagyobb súllyal jelenhetnek meg azok a tételek, amelyeknél az árak emelkedése különösen erősen érzékelhető, ilyenek például a szolgáltatások vagy éppen a szórakozás.
Optimistábbak lettek
A kutatás másik fontos eredménye, hogy a fiatalok jövőre vonatkozó inflációs várakozásai már jóval visszafogottabbak. Arra a kérdésre, hogy szerintük milyenek lesznek az árak egy év múlva, 42 százalék válaszolta azt, hogy emelkedésre számít, míg 22 százalék egyenesen árcsökkenést vár. Ez önmagában még mindig azt jelzi, hogy többen vannak azok, akik drágulást valószínűsítenek, mint akik árcsökkenést, ugyanakkor a tavalyi évhez képest csökkent az áremelkedésre számítók aránya, és 14-ről 24 százalékra nőtt azoké, akik az árszint változatlanságára számítanak.
Beszédes, hogy a fiatalok a következő egy évre vonatkozóan a jelenlegihez képest átlagosan mindössze 1 százalékos emelkedést valószínűsítenek. Ez lényegében stagnálást jelent: a válaszadók már nem számítanak további érdemi drágulásra.
Összességében tehát a korábbi évekhez képest már alacsonyabb inflációt érzékelnek a fiatalok, a jövőre tekintve pedig átlagosan nem számítanak feszültségre, inkább az árstabilitás kialakulását valószínűsítik.