A magyar kiskereskedelem lendületes növekedést mutatott 2026 márciusában: a forgalom volumene naptárhatástól megtisztítva 8,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A friss KSH-adatok alapján nemcsak az online vásárlások és az üzemanyag-fogyasztás húzta a piacot, hanem a nem élelmiszer jellegű boltok többsége is erős hónapot zárt.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 2,6 százalékkal emelkedett éves alapon. A szektoron belül a legnagyobb súlyú vegyes üzletek – amelyek az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adják – 4,2 százalékos bővülést értek el, miközben a szaküzletekben 2,7 százalékos visszaesést mértek.
Ez arra utal, hogy a vásárlók továbbra is inkább a nagy láncokat és a kedvezőbb árú, széles kínálatot nyújtó üzleteket részesítik előnyben.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem ennél is erősebb teljesítményt mutatott: összességében 8,4 százalékkal nőtt a forgalom volumene. Kiemelkedően teljesítettek az iparcikk jellegű vegyes üzletek, ahol 10 százalékos növekedést regisztrált a KSH, de a könyv-, számítástechnika- és egyéb iparcikk-üzletek is 9,1 százalékos bővülést értek el. A bútor- és műszakicikk-üzletek forgalma 7,3 százalékkal nőtt, ami arra utalhat, hogy a háztartások egy része ismét nagyobb értékű vásárlásokba kezdett.
Továbbra is dinamikusan nő az online kereskedelem: a teljes kiskereskedelmi forgalom 8,8 százalékát adó csomagküldő és internetes kereskedelem volumene 10 százalékkal emelkedett.
Ennél is nagyobb ugrást produkáltak az üzemanyagtöltő állomások, ahol 20,6 százalékos növekedést mértek, összhangban az üzemanyag-eladások naturális adataival.
Márciusban a teljes országos kiskereskedelmi forgalom folyó áron 1799 milliárd forintot tett ki. Ennek 48 százaléka az élelmiszer-kereskedelemben, 36 százaléka a nem élelmiszer-szegmensben, 16 százaléka pedig az üzemanyag-forgalomban realizálódott.
Bizakodik a lakosság
Az első negyedév egészét nézve is pozitív a kép: január és március között a kiskereskedelmi forgalom volumene 5,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer-kiskereskedelem 2 százalékos, a nem élelmiszer-szegmens 6,1 százalékos, az üzemanyag-kiskereskedelem pedig 11,2 százalékos bővülést mutatott.
A friss adatsor összességében azt jelzi, hogy a lakossági fogyasztás tovább erősödik, ami a magyar gazdaság egyik legfontosabb növekedési motorja lehet 2026-ban. A nem élelmiszer jellegű vásárlások élénkülése arra utal, hogy a háztartások óvatosan ugyan, de ismét nyitottabbá váltak a nagyobb kiadásokra, miközben az online kereskedelem és az üzemanyag-fogyasztás továbbra is kiemelkedő dinamizmust mutat.