Hatalmasat romlott a költségvetés helyzete márciusban, és történelmi léptékű hiány alakult ki az első három hónapban. Csak márciusban 1314 milliárd forintos mínuszt halmozott fel az államháztartás központi alrendszere pénzforgalmi szemléletben, ami a legnagyobb harmadik havi deficit az elmúlt időszakban.

A Portfolio átnézte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatait, amely szerint a január-márciusi időszak alapján egyértelműen a kiadási oldal elszállása áll a romló egyenleg mögött.

A teljes kiadási oldalon szinte nincs olyan tétel, amely ne emelkedett volna éves alapon. Egyedül a kamatkiadások csökkentek, 515 milliárd forintról 335 milliárdra, míg az egyéb tételek és az EU-költségvetéshez való hozzájárulás is alakította a szerkezetet.

A márciusi adatok különösen látványos kiadásnövekedést mutatnak:

• A központi költségvetés kiadásai 21,2 százalékkal emelkedtek egy év alatt, ami nominálisan közel 700 milliárd forintos növekményt jelent.
• A kiadási oldalon a lakástámogatások is jelentősen nőttek, 11 milliárd forintról 26 milliárdra, a babaváró támogatások pedig 36 százalékkal emelkedtek.
• A legnagyobb növekedés azonban a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainál jelentkezett, ahol a bővülés 585 milliárd forint volt egy év alatt. Ezen belül a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok csaknem megduplázódtak, 95,5 százalékkal nőttek, ami 477,8 milliárd forintos emelkedést jelent. Mivel ez egy összesített kiadási sor, nem látszik pontosan, mely programok vagy kormányzati döntések állnak a háttérben.
• A kiadások emelkedéséhez hozzájárultak az uniós programok is, amelyekre márciusban 250 milliárd forintot fizettek ki a tavalyi 131 milliárd után.
• Az állami beruházások finanszírozása is bővült, 20 milliárd helyett 57 milliárd forinttal.
• A társadalombiztosítási alapok kiadásai 10 százalékkal nőttek, 879 milliárd forintról 968 milliárdra, ami ugyan jelentős tétel, de a költségvetés alapfolyamataiba illeszkedik.
• Az elkülönített állami pénzalapoknál szintén jelentős növekedés látszik: a kiadások 34 százalékkal emelkedtek 95 milliárd forintra. Ezen belül a Bethlen Gábor Alap kifizetései ugrottak meg látványosan, 7 milliárdról 21,5 milliárd forintra.

A bevételek ezzel szemben jóval mérsékeltebben nőttek:

• Márciusban 7,5 százalékkal bővültek az államháztartás egészét nézve, míg a központi költségvetésben 6,5 százalékos volt a növekedés.
• A gazdálkodó szervezetek befizetései 8,4 százalékkal emelkedtek, a fogyasztáshoz kapcsolt adók viszont csak 3,2 százalékkal nőttek.
• Az áfabevételek 4,9 százalékkal emelkedtek 697 milliárd forintra, ugyanakkor a bruttó befizetések stagnálása aggasztó jel lehet.

A lap szerint egyre inkább kialakuló elemzői konszenzus, hogy beavatkozás nélkül nem teljesülne a Nagy Márton vezette NGM idei, 5 százalékra emelt GDP-arányos hiánycélja, és a deficit 6-6,5 százalékra is emelkedhet.