A kormányzati recept egyszerű, és hónapok óta ugyanaz: ha béke lesz, lesz növekedés is. Orbán Viktor gyakorlatilag mindent erre a lapra tett fel, amikor kijelentette, hogy a gazdaság felpattanásához nem reformok, hanem fegyverszünet kell.
Arról is beszélt, hogy „ha már van pénzünk, és a gazdaságunk lejtmenetben van, akkor ne másnak adjuk oda a pénzünket, hanem költsük magunkra”. Miután a versenyképesség, mármint „a cégeink, a vállalataink első számú problémája a magas energiaár”, ezért csökkenteni kell az energia árát megfelelő döntésekkel.
„Ezt kéne csinálnunk, ez ilyen egyszerű” – fogalmazott februárban a miniszterelnök. Ilyen egyszerűen látja a megoldást Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is, aki egyenesen úgy fogalmazott:
„aki azt mondja, hogy a kormány számára nem a gazdaság az első, az hazudik”
Az MKIK konferenciáján arról is beszélt, hogy a GDP 6 százalékát költjük idén a gazdaságra – ez 6170 milliárd forintot jelent, ami háromszorosa a 2010-esnek. Mindenesetre a kormány várakozásai szerint a béke elhozná a fogyasztói és beruházói bizalom azonnali helyreállását.
A jegybanki adatok és a piaci elemzések azonban azt mutatják, hogy a problémák azért ennél sokkal mélyebben gyökereznek. A magyar gazdaság szerkezeti gondjai – az exportpiacok gyengélkedése és a belső beruházási kedv befagyása – akkor is velünk maradnának, ha a szomszédos vagy éppen az iráni konfliktus holnap véget érne. A szakértők szerint a 1,7 százalékos GDP-adat azt jelzi, hogy a növekedés egyszerűen lefulladt.
A bér jól néz ki, de torzít a bónusz
A kedden közölt béradatok első ránézésre ugyan a kormányzati optimizmust támasztották alá, hiszen a KSH 585 700 forintos nettó átlagkeresetről és 28 százalékos ugrásról adott hírt. A számok mögé nézve azonban látszik, hogy a statisztika ezúttal nem a gazdaság általános erejét, hanem csupán egy technikai hatást tükröz. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője hívta fel a figyelmet arra a szituációra, amit a rendvédelmi dolgozók hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása, az úgynevezett fegyverpénz okozott: ez az egyetlen tétel 18 százalékpontot magyaráz a növekedésből.
2025 IV. negyedévében az Európai Unióban 1,4, hazánkban pedig 0,6%-kal nőtt a gazdaság teljesítménye
| None | None | None |
|---|---|---|
| None | None | None |
| None | None | None |
| None | None | None |
| None | None | None |
Ha ezt a választások elé időzített, egyszeri kifizetést és a minimálbér-emelés kényszerű hatását lehántjuk a számokról, a versenyszféra valódi bérdinamikája valahol 8 százalék körül mozog. Ez pedig már korántsem az a szint, ami egymaga képes lenne kihúzni a kátyúból a lakossági fogyasztást, pláne úgy, hogy a cégek a bérnyomásra egyre gyakrabban létszámleépítéssel reagálnak. A jegybank szerint a foglalkoztatottság 0,8 százalékkal eshet vissza idén, ami jelzi:
a vállalatok elérték teherbíró képességük határát, és a további béremeléseket már csak a létszám ritkításával tudják kigazdálkodni.
MBH: Óvatos optimizmus vékony jégen
Az MBH Bank elemzői (Árokszállási Zoltán) valamivel bizakodóbbak, ők 2,3 százalékos GDP-bővülést sem tartanak kizártnak, elsősorban a lakossági fogyasztás és az építőipar éledezése miatt. Ugyanakkor az MBH szakértői is hangsúlyozzák: ez a pálya rendkívül sérülékeny. A német ipar gyengélkedése és az iráni válság miatti magas energiaárak bármikor boríthatják a papírformát. Szerintük jelenleg
a külső tényezők súlya nagyobb, mint a hazai gazdaságpolitikai döntéseké.
Befagyott beruházások és köhögő ipar
A növekedés több ponton is komoly szerkezeti akadályokba ütközött. Az ipar és az export nem tudja lerázni magáról a német gazdaság tartós gyengélkedését, amit csak tetéz a közel-keleti válság és az iráni háborús fenyegetés miatti globális bizonytalanság. Januárban az export volumenének tíz százalékos zuhanása jelezte, hogy a külső kereslet továbbra is vérszegény. Hiába várja a kormány a stratégiai autóipari beruházások, mint a debreceni BMW vagy a szegedi BYD termelésbe állását, a jegybanki jelentés egyértelműen fogalmaz:
ezek érdemi növekedési hatása legkorábban jövőre jelentkezhet.
Addig pedig marad a kivárás és a beruházási stop. A vállalati szféra gyakorlatilag befagyasztotta a fejlesztéseit; a beruházások szintje a tavalyi mélypont után idén is alig mozdul. A cégek nem mernek költeni egy olyan környezetben, ahol a költségvetési hiány elszállása – az MNB szerint már 5,2–5,7 százalék között várható – és a geopolitikai kockázatok miatt a jövőkép teljesen homályos. Ez a beruházási ínség hosszú távon is visszaveti a magyar gazdaság versenyképességét.
Pünkösd után jön a feketeleves
A választások utáni időszak nemcsak politikai, hanem komoly drágulási kihívásokat is hoz. Bár februárban még örülhettünk a 1,4 százalékos pénzromlásnak, ez a nyugodt időszak rövidesen véget érhet. Ebben a kedvező adatban ráadásul benne van egy statisztikai hatás is: a januári hideg idő miatti többletfogyasztást a kormányzati rezsistop elnyelte, így az inflációt papíron nem növelte a lakosság januári gázszámlája.
Az MNB előrejelzése szerint azonban júliustól az infláció ismét átlépi a 4 százalékos szintet. Ebben döntő szerepe lesz az üzemanyag-árplafon és az élelmiszer-árrésstop május végi tervezett kivezetésének, valamint az iráni konfliktus miatt tartósan magas olajár begyűrűzésének.
Szűk lesz a mozgástér
Az ország külső egyensúlya közben aggasztó jeleket mutat. Az OTP elemzése arra figyelmeztet, hogy a folyó fizetési mérleg többlete gyakorlatilag elpárolgott, ami a választások utáni hetekben azonnali nyomást gyakorolhat a forint árfolyamára.
Bárki is nyer április 12-én, egy gyenge növekedéssel, visszatérő inflációval és kényszerű költségvetési szigorral találja szemben magát. A szakértők szerint a januári egyszeri pluszpénzek hatása gyorsan elillan, közben a dinamikus bővülés elmarad, a nehezített pálya és a kiigazítás korszaka pedig éppen a választások másnapján veheti majd kezdetét.
