Az MNB Monetáris Tanácsa március 24-i ülésén változatlanul hagyta a jegybanki kamatkondíciókat – derült ki kedden a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntő ülése után.
A jegybank honlapján írták, a Tanács döntése alapján március 25-i hatállyal az alábbi kamatkondíciók alkalmazandók:
A jegybanki alapkamat kamatlába marad 6,5 százalék, az egynapos (O/N) betéti kamat 5,25 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,25 százalék maradt.
A friss döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
A legutóbbi, februári kamatdöntő ülésen a testület egyhangú döntéssel csökkentette 25 bázisponttal 6,25 százalékra az alapkamatot, és hasonló mértékkel csökkentette a kamatfolyosó két szélét is.
Az Amundi kommentárja
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója rögtön kommentálta a jegybank döntését. Alább változtatás nélkül olvashatják a kommentárt.
„Ahogy a múlt héten a fejlett piaci jegybankok, úgy ma az MNB is az alapkamat tartásáról döntött. Az elhúzódó iráni konfliktus okozta nagyfokú inflációs bizonytalanság és a forinteszközök volatilitása miatt valóban a kivárás tűnik a legprudensebb hozzáállásnak, és szorosan figyelt adattá válhat a külkereskedelmi mérleg alakulása is.
Az elemzői becslések szerint a fejlődő országok közül a magyar és a lengyel inflációba gyűrűzik át a legnagyobb mértékben az olajáremelkedés hatása, indokolt az óvatosság. Noha a jegybankok általában a volatilisebb energia- és élelmiszerárak nélküli maginflációra koncentrálnak, a fejlődő piacokon az olajsokkon való „átnézés” több szempontból is nehezebb, mint a fejlett piacokon: a fejlődő piaci inflációs indexekben magasabb a súlya az energiának, a sokkokat itt általában felnagyítja a deviza gyengülése, amihez hozzájárul az is, hogy a monetáris politika hitelessége ezekben a régiókban alacsonyabb. A jelenlegi helyzetben a kiindulópont az MNB számára relatíve kedvező, mert az általa kínált reálkamat magas, a vezetés megítélése pedig – éppen emiatt – kedvező. Bár a rendszerben sok az ártorzító tényező, jelenleg úgy gondoljuk, hogy az MNB csak eltolja a kamatvágási pályát, de ez nem fordul át kamatemelésbe, ahogy azt a piac árazza. Ez azonban nagymértékben függ az iráni konfliktus alakulásától.
A monetáris politika alakulásával kapcsolatban újra szorosan figyelt mutatóvá válhat a külkereskedelmi mérleg, ahogy az történt a 2022-t követő években. A pénteken érkező tavalyi negyedik negyedéves folyó fizetési mérleg adat előzetes képet nyújthat az iráni háború előtti időszak külső folyamatairól (a várakozások alapján romlott az egyenleg), és még időszerűbb információkkal szolgál majd erről a februári külkereskedelmi mérleg hétfőn megjelenő egyenlege. Az újabb háborús konfliktus hatásáról a márciusi külkereskedelmi mérleg árulkodik majd először, de a várakozások fokozatosan romlanak.”
