Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A startup-ökoszisztémák sikerét vizsgálva jól látszik, hogy Európában néhány nagyváros dominálja a piacot, miközben Kelet-Közép-Európa jelentősen lemaradt – hangzott el a Hogyan válik egy ország start-up mágnessé? elnevezésű panelbeszélgetésen az InnoSummit 2026 konferencián.
Balogh Petya, a STRT Holding vezérigazgatója szerint egy erős startup-környezet három alapfeltétele a tőke, a tudás és a bizalom. Sokszor a finanszírozást tartják a legnagyobb problémának, de legalább ilyen súlyos gond a tapasztalat hiánya.
Ha lenne több vállalkozói tudás, még kevesebb pénzből is többet lehetne kihozni. A tőke és a tapasztalat kéz a kézben jár.
A beszélgetésen elhangzott, hogy a nyugati startup-központokban nemcsak a befektetők száma nagyobb, hanem sokkal több olyan szakember dolgozik, aki már több sikeres céget felépített, így pontosan tudja, hogyan kell egy technológiát piacra vinni. Az európai startup-térképen erős kelet–nyugati különbség látszik, a régió városai a befektetéseknek csak kis részét vonzzák.
Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár szerint Magyarország nem áll rosszul a tudományos teljesítményben, a kihívás inkább az, hogy a kutatási eredményekből hogyan lesz piaci siker. Az innováció akkor működik jól, ha a kutatás, a vállalkozás és a finanszírozás össze tud kapcsolódni.
Az egyik legfontosabb feladat az, hogy a fiatal tehetségek számára a startup-alapítás valódi karrierút legyen, és hogy legyenek olyan programok, amelyek a kutatási eredményeket eljuttatják a piacig.
Lám István, a Tresorit alapítója saját tapasztalata alapján arról beszélt, hogy egy magyar startup szinte biztosan rákényszerül a nemzetközi piacra, mert a hazai piac túl kicsi. Ez egyszerre hátrány és előny is. Hátrány, mert nehezebb szakembereket találni, különösen olyan területeken, mint a product marketing vagy a nemzetközi értékesítés. Előny viszont, mert a magyar cégek gyorsabban tanulnak meg globálisan gondolkodni. Magyarországról hosszabb és fárasztóbb az út a sikerig, ezért kevesebben jutnak el odáig, hogy később mentoráljanak vagy befektessenek. Pedig ez indítja be igazán az ökoszisztémát.
A pódiumbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a szabályozási környezet kiszámíthatósága is kulcskérdés, mert a befektetők csak akkor jönnek, ha biztosak abban, hogy később ki tudnak szállni a cégből.
Az Innováció receptje kerekasztal-beszélgetésen arról zajlott a diskurzus, hogy mit jelent a gyakorlatban az innováció egy átalakuló gazdaságban.
Birkner Zoltán, a Magyar Innovációs Szövetség társelnöke szerint a fejlődés kulcsa az, hogy minél több szereplő próbálkozzon, még akkor is, ha sok kísérlet kudarcba fullad. Az első kudarcokat is finanszírozni kell, mert csak így lesz később siker.
Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatója pedig azt vetette fel, hogy az innovációt a finanszírozási rendszerben is kezelni kell, mert a túlzott kockázatkerülés megöli az új ötleteket. Véleménye szerint az európai támogatási rendszerben is nagyobb teret kellene adni a kockázatvállalásnak.
Zámbó Gergely, a Respray Solutions ügyvezető igazgatója szerint egy induló vállalkozásnál szinte minden innováció, mert nincsen kész recept. Saját cége példáján arról beszélt, hogy amikor valaki teljesen új megoldást visz piacra, akkor nemcsak a technológiát kell kitalálni, hanem az üzleti modellt is. Az innováció gyakran kíváncsisággal kezdődik. Valaki nem fogadja el a megszokott választ, hanem tovább kérdez.
Majoros Csaba szerint egy nagy ipari vállalatnál az innováció nem mindig látványos, sokszor a folyamatok javítását jelenti. Egy gyártócégnél a működés nagy része stabil, ezért a fejlesztések csak kisebb lépésekben történhetnek.
Ha mindig ugyanazt csináljuk, nem várhatunk más eredményt. De nem kell mindent egyszerre megváltoztatni.
Rózsa Balázs szerint a high-tech területen az innováció aránya rendkívül magas, mert a verseny globális. A BrainVisionCenter alapítója arról beszélt, hogy a legjobb egyetemekkel kell versenyezni, ezért folyamatosan új megoldásokat kell fejleszteni. A kutatás és az üzlet közötti átmenet azonban nehéz. Egy tudományos eredmény megszületése csak az első lépés, a valódi innováció akkor jön, amikor ebből használható termék lesz.
