Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A ma délelőtti Kormányinfón a közvéleményt az elmúlt napokban foglalkoztató számos téma szóba került, mint például az árrésstop hatásai, a keddi budapesti hídlezárások, a ragadós száj- és körömfájás járvány terjedése, valamint az MNB-alapítványokról kiadott ÁSZ-jelentés. Az egyik legmeghatározóbb téma azonban a nyugdíjasok novemberi nyugdíjemelésével kapcsolatos bejelentés volt.
Gulyás Gergely mai bejelentése szerint 2024-re 4,5 százalékos inflációval kalkulál a kormány, ami összhangban áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzéseivel.
Emiatt a nyugdíjasok számára novemberben kiegészítő nyugdíjemelést hajtanak végre, amelynek mértéke 1,3 százalék lesz. Ez az emelés átlagosan havi 39 600 forint pluszt (összesen 91 milliárd forintnyi kompenzáció) jelent a nyugdíjasok számára.
A nyugdíjemelés hátterében az áll, hogy a törvény szerint, amennyiben az év elején tervezettnél magasabb infláció valósul meg, a kormánynak novemberben kötelező a különbözetet kompenzálni a nyugdíjasok számára. Mivel eredetileg alacsonyabb inflációval számoltak, most szükségessé vált ez a korrekció, hogy a nyugdíjak vásárlóereje ne csökkenjen.
Hasonló intézkedésekre már korábban is volt példa. 2022-ben és 2023-ban is több alkalommal volt szükség kiegészítő nyugdíjemelésre az infláció vártnál nagyobb emelkedése miatt.
2022-ben például több lépésben összesen 14 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, míg 2023-ban a novemberi kiegészítő emelés 3,1 százalék volt, ami jelentős mértékben támogatta a nyugdíjasok megélhetését.
Az inflációkövető nyugdíjemelés deklarált célja, hogy a nyugdíjasok életminősége ne romoljon, így biztosítva számukra az alapvető fogyasztási cikkek megvásárlásának lehetőségét, még a gazdaságilag bizonytalanabb időkben is.
A kormányzatnak továbbra is figyelemmel kell kísérni az inflációs folyamatokat, mivel amennyiben a valós infláció ismét eltérne a várttól, akkor újabb korrekcióra lehet szükség.
Februárban 5,6 százalékon tetőzött az infláció, várhatóan a márciusi ennél kisebb lesz. A magas számot elsősorban az élelmiszerárak és a szolgáltatások árdinamikája okozta.
Prémiumot valószínűleg nem kell fizetnie az államnak
Nyugdíjprémiumra idén azonban valószínűleg nem számíthatnak a nyugdíjasok, mivel az egy olyan egyszeri juttatás, amelyet akkor fizet ki a kormány, ha a gazdaság növekedése meghaladja a 3,5 százalékot.
A prémium összegének nagysága attól függ, hogy pontosan mekkora a 3,5 százalékot meghaladó növekedés, illetve az adott nyugdíjas nyugdíjának összege. Rendszerint szintén novemberben kapják meg a nyugdíjasok, a célja pedig az, hogy a gazdasági növekedésből fakadó többletjövedelmet megosszák a nyugdíjasokkal is.
Az elmúlt években ennek megfelelően több alkalommal, például 2017-től rendszeresen fizettek nyugdíjprémiumot.
A kormányinfóval egyidőben tartott jegybanki sajtótájékoztatón azonban Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója bejelentette, hogy
a 2025-ös gazdasági növekedést az MNB 1,9 és 2,9 százalék közöttre várja.
Így pedig nem teljesül a törvényben meghatározott kritérium ahhoz, hogy a nyugdíjprémiumot kifizesse idén novemberben az állam.
Farkas András nyugdíjszakértő azonban még tavaly novemberben úgy fogalmazott az Economx kérdésére, hogy
jövőre egyébként jó éve lesz a nyugdíjasoknak, ezt előre meg merem jósolni. Novemberben ugyanis biztos, hogy lesz nyugdíjprémium, félre is tettek rá 50 milliárd forintot, miközben a tervek szerint az látszik, hogy nem fog a feltétele teljesülni, hiszen maga a költségvetési törvénytervezet is csak 3,4 százalékos GDP-növekedést tartalmaz, ami eleve kizárná a nyugdíjprémiumot.
A szakértő szerint akkor is szét fogják ezt az összeget osztani, ha nem teljesül egyetlen feltétel sem.
Az MNB becslése szerint 2026-ban viszont már 3,7 és 4,7 százalék között lehet a növekedés, így jövő novemberben szinte biztosan érkezhet a juttatás.
Az áfa-visszatérítés még várat magára
A kormányzati szándék megvan, de még tart a kidolgozása és az egyeztetés a nyugdíjasoknak járó áfa-visszatérítésről. A kormány a Facebook-oldalán tette közzé egy infografikát még februárban, hogyan is fog működni az egész. Mint írták,a nyugdíjasok kapni fognak egy kártyát, amit a vásárlásnál a pénztárnál leolvasnak, ezt követően pedig a visszajáró pénz a következő havi nyugdíjjal érkezik. A zöldségek, a gyümölcsök és a tejtermékek áfáját havonta legfeljebb 15 ezer forintig térítik vissza, vagyis minden olyan alapvető élelmiszerre fog vonatkozni, amelyeknek az áfája 5 százaléknál magasabb.
Egyszerű, mint az egyszeregy
Havi 10-15 ezer forinttal számol nyugdíjasonként Orbán Viktor, és az érintetteknek a vásárláskor csak egy kártyát kell „lecsippantani”. Ezt mondta a kormányfő legújabb videójában az alapvető élelmiszerek után járó áfacsökkentésről. A miniszterelnök a Facebookon arra is emlékeztet, hogy amikor korábban áfát csökkentettek, az az összeg inkább a kereskedelmi hálózatokhoz került, nem azokhoz, akiknek szánták.
Most a nyugdíjasok esetében az áfavisszatérítés „egyszerű lesz, mint az egyszeregy”.
Orbán Viktor elmondta, a nyugdíjasok kapnak majd egy kártyát, ezt kell a vásárláskor érvényesíteni az a pénztárnál, és ezzel automatikusan meg fogják kapni az összeget, ami visszajár nekik.
A nemzetgazdasági miniszter egy rendezvényen azt mondta: 2,5 millió érintett kap kártyát, a vásárlásuk során minden termék vonalkódját ismerik a rendszerek, tudják, hogy mely élelmiszer-kategóriákra vonatkozik az áfa-visszatérítés. Anonim módon össze tudjuk kapcsolni a vásárlást a nyugdíjassal, és ehhez nem kell bankszámlával rendelkezni. Hozzátette: az államkincstárnál minden információ megvan az időskorúakról, azt is tudja a kormány, hogy az érintettek 29 százaléka kéri készpénzben a nyugdíjat. A kártyákat majd postázni kell, a rendszer működését pedig be kell mutatni a nyugdíjasoknak, de nem zárta ki azt, hogy a tervezettnél korábban elindul a nyugdíjasok áfa-visszatérítése.
