Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
„A 140 ezer forint alatti nyugdíj az valóban rendkívül alacsony, 495 ezer ember van a 2 millió 400 ezer nyugdíj és nyugdíjszerű ellátásban részesülő közül, aki ennyit kap, ez egy nagyon magas szám” – mondta az Economx megkeresésére Farkas András nyugdíjszakértő a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület javaslata kapcsán, amely szerint
a 140 ezer forintból, vagy annál is kevesebb havi ellátásból élő idősek kapjanak 40 ezer forint összegű, egyszeri juttatást karácsonyra.
Karácsony Mihály, a szervezet elnöke azután élt a fenti javaslattal, hogy kiderült: idén sem kapnak nyugdíjprémiumot az idősek, mivel nem teljesült az a feltétel, hogy legalább 3,5 százalékos legyen a GDP-növekedés.
A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület ezért kérte azt a kormánytól, hogy a költségvetési törvényben erre a célra szánt 20,5 milliárd forintot ne csoportosítsák át más területre, hanem adják oda a legrászorultabbaknak „túlélési csomagként”. Ez lehet akár készpénz, vagy élelmiszer utalvány is.
Karácsony Mihály szerint a juttatásra azért is szükség lenne, mert decemberben a megszokott 10-e vagy 12-e helyett már 3-án jóváírják a számlákon az idősek ellátását, és a postás is korábban viszi ki a nyugdíjakat, ám januárban újra visszaáll a megszokott menetrend, így pedig hosszabb idő telik el a következő ellátás megérkezéséig.
A Pénzügyminisztérium úgy válaszolt a felvetésre, hogy az alacsony nyugdíjjal rendelkező időseknek lehetőségük van egyszeri, méltányossági alapú nyugdíjemelést kérni.
A konkrét kérdésre, hogy kapnak-e támogatást a legrászorulóbb nyugdíjasok, azonban nem érkezett válasz.
Pluszforrás nélkül nincs megoldás
Az a probléma, hogy ha akarná a kormányzat, akkor kioszthatná ezt az összeget, mert van egy felhatalmazása a nyugdíjtörvényben, hogy ha megengedi a költségvetés, akkor a nyugdíjasok javára bármikor, bármilyen módon plusz juttatást adhat. Csakhogy a költségvetés nemhogy nem engedi ezt meg, hanem óriási bajban van jelen pillanatban. Emiatt én megértem, hogy a Pénzügyminisztérium kapásból elengedte a füle mellett ezt a javaslatot
– fogalmazott a szakértő.
Farkas András a tárca által ajánlott méltányossági nyugdíjemelésről elmondta, hogy azt a 120 ezer forintnál kevesebbet kapó nyugdíjasok kérhetik. Azonban ennek szintén van a költségvetésben egy korlátja, idén például maximum 900 millió forintot lehet erre fordítani. A méltányossági nyugdíjemelés havi legalább 3000, legfeljebb 8000 forint lehet, minden kérelmet egyedileg megvizsgálnak. Általában meg szokták adni a rászorulóknak, azonban ha elfogy a fenti keret, akkor nem adnak semmit ezen a jogcímen sem.
900 millió forintból 23 ezer ember kaphatna ilyen méltányossági nyugdíjemelést idén. Sokan azonban már korábban kérték, tehát most ennél is kevesebb embernek lehetne megadni.
A szakértő szerint a valódi tartalommal való megtöltéshez legalább plusz 10 milliárd forinttal kellene megemelni ezt a bizonyos méltányossági keretet, arra viszont megint csak nincsen forrás.
Keserű év vége vár a nyugdíjasokra, jövőre viszont lesz minek örülni
A szakértő szerint így a nyugdíjasok idén nagyon rosszul járnak, hiszen a nyugdíjprémium mellett a pótlólagos nyugdíjemelés is elúszott, aminek az az oka, hogy maga a tényleges infláció nem lesz 6 százalék, miközben a 6 százalékos emelést már megkapták januárban.
Legközelebb így jövő januárban számíthatnak emelésre a nyugdíjasok, azonban attól sem lesznek boldogok, mert ez egyelőre 3,2 százalék, ami gyakorlatilag semmit nem fog érni a kisnyugdíjasoknak.
Jövő februárban jön az egyetlen érdemi juttatás, a 13. havi nyugdíj, amit egyelőre teljesen változatlan feltételek mellett mindenki megkap.
Ez tényleg segít a nyugdíjasoknak, mert ha utána számolunk, akkor ez egy friss nyugdíjasnak olyan, mint ha 8,3 százalékkal emelkedne a nyugdíja, mert annyit ér éves szintre szétterítve az egy plusz havi ellátmány. Ez egy elég combos tétel a költségvetésben, mert csak az öregségi nyugdíjasoknak 490 milliárd forintba kerül a 13. havi nyugdíj, miközben a januári picike nyugdíjemelés egy 180 milliárdos tétel
– magyarázta Farkas András.
A nyugdíjszakértő szerint maga a nyugdíjprémium időközben egy teljesen okafogyott juttatássá vált, ugyanis ezt még a Bajnai-kormány azért vezette be 2010. január 1-től, mert 2009-ben megszüntették az akkori 13. havi nyugdíjat pénzhiány miatt. Amióta visszavezették a 13. havi nyugdíjat, azóta ezt a nyugdíjprémiumra szánt összeget jobb lenne szétosztani a rászoruló nyugdíjasok között, át kellene egyszerűen nevezni egy „szolidaritási alappá”, amit a legszegényebb félmillió nyugdíjas között minden évben szétosztanának.
Farkas András a jövő évi költségvetés kapcsán úgy látja, hogy az a nyugdíj szempontjából teljesen megegyezik a tavalyival, a megfogalmazott szakmai javaslatokból semmit sem vett figyelembe a kormányzat.
Jövőre egyébként jó éve lesz a nyugdíjasoknak, ezt előre meg merem jósolni. Novemberben ugyanis biztos, hogy lesz nyugdíjprémium, félre is tettek rá 50 milliárd forintot, miközben a tervek szerint az látszik, hogy nem fog a feltétele teljesülni, hiszen maga a költségvetési törvénytervezet is csak 3,4 százalékos GDP-növekedést tartalmaz, ami eleve kizárná a nyugdíjprémiumot
– vélekedett a szakértő, aki szerint az, hogy ennek ellenére belepakoltak 50 milliárdot erre a célra a költségvetésbe, azt mutatja, hogy akkor is szét fogják ezt az összeget osztani, ha nem teljesül egyetlen feltétel sem.
Konzultáció indul a nyugdíjasokat érintő legfontosabb kérdésekről
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) elnöke, Juhász László más szempontok alapján, de egyetértett a különtámogatás ötletével. Szervezetük hasonló javaslatára korábban vagy nem érkezett válasz a kormánytól, vagy a mostanihoz hasonló reakciót kaptak.
A szervezet a tervek szerint december elején online Nyugdíjas nemzeti konzultációt indít többek között a nyugdíjemelés mértékéről, illetve a 13. havi nyugdíjról is. Az összesített eredményt pedig ismertetik majd a kormánnyal.
