A legfrissebb adatok szerint az idei évben már 226 betegnél azonosították a szamárköhögést, a harmincadik héten 41 új szamárköhögés gyanús megbetegedést regisztrált a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK).
És megjelent az idei évben először a nyugat-nílusi láz is, két betegnél is azonosították a vírust.
A védőoltással megelőzhető fertőző betegségek közül 41 pertussis (szamárköhögés), egy rubeola és egy parotitis epidemica (mumpsz) megbetegedés gyanúját rögzítették a fertőzőbeteg nyilvántartásba.
A szamárköhögés gyanú bejelentések a fővárosból, és tíz vármegyéből érkeztek (Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Pest, Somogy, Tolna és Zala).
A betegek életkora:
- 15 beteg volt csecsemő;
- 2 beteg 3-5 éves;
- 2 beteg 6-9 éves;
- 5 beteg 10-14 éves;
- 1 beteg 15-19 éves;
- 5 beteg 40-49 éves;
- 5 beteg 50-59 éves;
- 6 beteg pedig a 60 év felettiek korcsoportjába tartozott.
Az elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok 14 betegnél támasztották alá a klinikai diagnózist. A többi betegnél a diagnosztikus vizsgálatok még folyamatban vannak.
Hasmenés-járvány is volt
A hatóság a heti jelentésében arról is beszámolt, hogy július 22 – 28. között egy tömeges, közösségi gastroenteritis-járványról kaptak bejelentést. Hajdú-Bihar vármegyében egy munkahely dolgozóinál július 20-tól lázzal, hányással, hasmenéssel, hasi görcsökkel járó enterális járvány kezdődött.
Összesen 564 betegről tudnak, közülük 39-en vendégmunkások voltak, kórházba senki sem került.
A betegek mind ugyanazon a konyhán ebédeltek, a kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztálya is megkezdte az eset kivizsgálását, a laboratóriumi vizsgálatok még folyamatban vannak. A területileg illetékes kormányhivatal népegészségügyi osztálya az ivóvizet is megvizsgálta, 16 mintát is vettek a vendégmunkások részére biztosított ballonos és hűthető ivóvíztartályokból, valamint az étkező vezetékes vizéből. Az eredmények egy esetben sem feleltek meg az ivóvíz minőségi követelményeinek. A hatóság a szükséges intézkedéseket megtette.
A 29. héten kullancsencephalitis vírus okozta megbetegedéssel diagnosztizált Fejér vármegyei férfi családjában a 30. héten további 3 főnél igazoltak a vizsgálatok kullancsencephalitis vírus szeropozitivitást. A 13 és 15 éves lány gyermekek kórházi ellátásra szorultak, míg a 46 éves édesanya tünetmentes volt. A családi halmozódás a folyamatosan, hőkezelés nélküli (nyers) kecsketej fogyasztásával hozható összefüggésbe.
Magyarországon 2024-ben a 30. héten diagnosztizáltak először nyugat-nílusi láz megbetegedéseket egy 59 éves Hajdú-Bihar vármegyei nő és egy 51 éves budapesti férfi betegnél. A járványügyi kivizsgálás során kiderült, hogy a betegek nem jártak külföldön, így a fertőzések hazai eredetűnek tekinthetők. A betegeknél a kórházban tudatzavart, lázat, fejfájást és aluszékonyságot tapasztaltak a kezelőorvosok.
A 30. héten egy importált eredetű vírusos vérzéses láz megbetegedést jelentettek egy 41 éves Vas vármegyében élő indiai férfi betegnél. A beteg a lappangási idő alatt Indiában járt. A diagnosztikus laboratóriumi vizsgálat a Dengue vírus kóroki szerepét igazolta.
Két malária megbetegedés gyanúját is jelentették. Az egyik beteg egy 15 hónapos német állampolgárságú fiú csecsemő, aki a szüleivel átutazóban volt Magyarországon, amikor a tünetei jelentkeztek. A megbetegedés kezdete előtt két nappal érkeztek Afrikából, ahol a lappangási idő alatt tartózkodtak, így a gyermek ott akvirálhatta a fertőzést.
A másik beteg egy Pest vármegyében élő 56 éves férfi, aki még Ghánában betegedett meg, ahol malária ellenes gyógykezelést kapott, közölte heti jelentésében a NNGYK.
