Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Már a bolgárok is többet tudnak költeni a magyaroknál, akik 2023-ban a legkevesebbet fogyasztották a 27 tagállam lakói közül – ezt mutatja az Eurostat friss összesítése a GKI szerint.
A 27 tagállam átlagának 70 százalékát költötték a magyarok, miközben a bolgárok már a 73, a románok pedig a 89 százalékát.
„A magyar átlag lakosság a legszegényebb az Unió összes polgárát figyelembe véve. Ennek részben következménye a kiskereskedelmi forgalom jelentős visszaesése, hiszen nagyon keveset tudunk fogyasztani” – mondta az RTL-nek Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.
Molnár László már 11 százalék körüli reálkereset növekedés van, csak ezt az emberek túlnyomórésze nem érzékeli, mert az ő keresete nem nő ennyivel.
A legfontosabb átmeneti vagy ciklikus ok természetesen a megemelkedett infláció volt az elmúlt két évben Magyarországon. Az infláció emelkedése következtében a reáljövedelmek csökkentek, a fogyasztói bizalom jelentősen mérséklődött, alacsonyabb szintre, mint a Covid idején. Mindez értelemszerűen visszavetette a fogyasztást
– mondta Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója az RTL megkeresésére. A kormány pedig azt közölte, hogy „a családok egyre többet fogyasztanak”.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében úgy reagált a megjelent adatokra, hogy azt többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami egy teljességgel nonszensz és szándékos hazugság.
Közgazdaságtani egyszeregy ugyanis az az alapvetés, hogy saját döntésük alapján jövedelmüket a családok elfogyasztják vagy megtakarítják. Így a fogyasztási adatok önmagukban csak korlátozottan értelmezhetők, abból a szegénységre való következtetést tenni rosszindulatú csúsztatás
– írják.
A közlemény szerint a tények ezzel szemben azt mutatják, hogy a szomszédunkban zajló háború következtében a magyar családok óvatossági motívuma, teljesen természetes módon megerősödött. Így a lakosság bruttó megtakarítási rátája a korábbi magas szintről még tovább növekedett és meghaladta a 21 százalékos szintet, ami az unión belül a legmagasabb érték. Következésképpen a magyar családok nem elköltik a jövedelmüket, hanem megtakarítják.
