A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényt többször
módosították az elmúlt időszakban a közös képviselők nyilvántartásba vételével
kapcsolatban, a legutolsó változat szerint a közgyűlés azonnali hatállyal,
kötelezően felmenti a tisztségviselőt, visszavonja a társasház-kezelői, ingatlankezelői megbízatást, ha a
tisztségviselő a megválasztását követően legkésőbb a jogszabályban előírt
határidőn belül nem kezdeményezi nyilvántartásba vételét az ingatlanügyi
hatóságnál.
Ez a határidő idén októberben nyílik meg és 2025. május
elsején zárul, a cél nyilvánvalóan az átláthatóság, a jegyző társasházak felett
gyakorolt törvényességi felügyeletének biztosítása. Maga a tevékenység pedig
csak akkor látható el, ha a kérelmet követően a tisztség keletkezésének tényét
az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásba, a társasház úgynevezett törzslapjára
feljegyezte.
A Jog365 szakértője szerint mivel a közös képviselő
megbízási jogviszony alapján dolgozik, így a közgyűlés bármikor dönthet úgy,
hogy a közös képviselő megbízását visszavonja. Arra is joga van, hogy ezt
követően másik közös képviselőnek adjon megbízást a feladatok ellátására.
Másik eset, ha a közös képviselő eljárása a társasház
törvényes működését veszélyezteti és adott esetben nincsen mód arra, hogy a
társasház lecserélje, akkor a jegyző eljárását kell kérni az ügyben. A jegyző ekkor
törvényességi felügyeleti eljárás keretében kísérli meg a törvényes működést
helyreállítani – húzta alá Sáfrány Írisz Zsófia.
Magyarországon ma mintegy 4,4 millió a lakások száma, amiből közel 1,5 millió olyan társasházakban található, amelyek életét a tulajdonosi közgyűléseken megválasztott közös képviselők, vagy társasházkezelők irányítják.
Hatékonyabb lenne egy
szakmai kamara?
A THT jogi szakértője, Kiss Balázs Károly az Economxnak
korábban rámutatott: a tulajdonosok az önkormányzat jegyzőjétől valóban
kérhetnek törvényességi felügyeleti eljárást, ám erre alig van példa. A
tapasztalat pedig az, hogy a jegyzőknek sok esetben hiányzik a szükséges
kapacitásuk az ilyen típusú ügyek gyors és hatékony megoldására.
Az önálló kamara létrehozása azt is jelentené, hogy a rendszeres képzéseken túl szakmai kontrollt is gyakorolnak a közös képviselők felett, így az esetleges panaszokat, bizonyos ügyeket házon belül gördülékenyebben el lehet bírálni, ellenben a jelenlegi helyzettel, ahol problémák esetén marad a lomha, hosszadalmas és költséges bírósági út.
Talán sokkal hatékonyabb lenne egy kamarai fegyelmi eljárás.
Ennek keretében többek közt fel lehet lépni a szervezeti működési szabályzatot
be nem tartó közös képviselet ellen.
4000 forintos átlagár
alatt nem éri meg
A THT a
társasházkezelők díjazása kapcsán végzett országos felméréséből egyértelműen kirajzolódott, hogy míg
Budapesten átlagosan 1000 - 2.500 forint albetét áron vállaltak
társasházkezelést a cégek, addig Vas és Győr-Moson-Sopron megyét kivéve – ahol
akár 2.000 forintig is felmehet az ár – 1.000 és 1.500 forint közötti átlagáron
vállaltak el házakat albetétenként a társasházkezelők.
A szakértők becslése
szerint 2024-ben 4.000 forintos átlagár alatt nem szabadna elvállalni házat.
Ez kell tartalmazni a
nyilvántartásnak
- a közösség ügyintézését ellátó közös képviselőnek vagy intézőbizottság elnökének;
- természetes személy esetén családi és utónevét, lakcímét;
- jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát;
- tisztségét, a tisztség keletkezésének és megszűnésének időpontját, illetve ha a tisztségviselő a közösség ügyeinek intézését ügyvivőként látja el, ennek tényét és határidejét, valamint;
- jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén – valamint ha a természetes személy tisztségviselő bejelenti – az elektronikus levélcímét, telefonos elérhetőségét,
- a társasházközösség nevét.
A közös képviselő
legfontosabb feladatai
A Jog365 szakértője kiemelte: egy jó közös képviselő
igyekszik minden lakó igényeit kiszolgálni (amennyire ez lehetséges), arra
azonban kifejezetten figyelnie kell, hogy legalább a szavazatokkal rendelkező
tulajdonosok több mint fele támogassa, ugyanis ennek hiányában a
megbízatásának nagyon könnyen vége szakadhat.
A közgyűlés határozatainak előkészítése és végrehajtása
során gondoskodnia kell arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az
alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek.
Ha ugyanis a társasház nem tartja be az előírásokat, akkor a határozat 60 napon belül bíróság előtt eredményesen megtámadható.
A közös képviselő feladata az épület fenntartásának
biztosítása érdekében, a javítási munkálatok elvégeztetése, a kivitelezését
előkészíteni, árajánlatokat bekérni, megbízást kötni a vállalkozóval,
ellenőrizni az átadott munkát.
Nem kevésbé fontos közölni és beszedni a
tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét, a külön
jogszabályok alapján meghatározott szolgáltatások díját – hangsúlyozta
végezetül Sáfrány Írisz Zsófia.
