Egyértelműnek nevezte, hogy megélhetési válság van
Magyarországon, a kétmillióból mintegy egymillió nyugdíjas még 160 ezer
forintot sem kap. Az MSZP ezért azt javasolja, hogy a kormány térjen vissza a
vegyes indexáláshoz, vagyis a nyugdíjemelésnél 50-50 százalékban vegyék
figyelembe a tervezett inflációt és a nettó bérek növekedését.
Javaslatot tesznek a járulékplafon visszaállítására is.
Ennek értelmében – mivel az elmúlt években polarizálódtak a nyugdíjak – egymillió forintnál kell meghatározni a nyugdíjjárulék-plafont.
Ami pedig a nyugdíjak differenciált felzárkóztatását illeti,
az MSZP-s javaslat értelmében öt évig mindenki megkapná az inflációval növelt nyugdíjemelést, de az a vegyes indexálás szerint, a keresetemelkedés alapján az
átlagnyugdíj arányában mindenkinek azonos összegben járna.
További javaslataik között említette Korózs Lajos, hogy a
13. havi juttatást és a nyugdíjprémiumot azonos összegben folyósítsák minden
nyugdíjasnak. Sürgette, hogy az öregségi nyugdíjminimum értéke érje el a nettó
minimálbér 70 százalékát.
Korózs Lajos szerint az MSZP javaslatai enyhítik a
nyugdíjasok közötti egyenlőtlenségeket. A differenciált nyugdíjemelési javaslat
biztosítja, hogy az átlag feletti nyugdíjat kapók is megőrizzék korábbi
juttatásuk reálértékét, az alacsony nyugdíjjal rendelkezők azonban az átlagnál
magasabb emelést kapnának - magyarázta. Hozzátette: a 13. havi juttatás és a
nyugdíjprémium egy összegben történő folyósítása gátolná a nyugdíjak egyre
erősebb polarizálódását.
