A járványügyi fenyegetettség miatt a Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem kutatói a lakosság bevonásával egy egész országot
lefedő szúnyogmonitorozó programot indítottak még 2019-ben. A szunyogmonitor.hu
oldalra bárki feltölthet fotót a példányokról, hogy a szakemberek
információkat kapjanak az inváziós fajok ökológiájáról és a kórokozók
terjesztésében betöltött szerepéről.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adatai szerint Magyarországon több, mint 50 csípőszúnyog faj
honos. Ami közös bennük, hogy a nőstény szúnyogok alkalmanként gerinces
állatok vérét szívják. A legtöbb szúnyogfajnak meghatározott
táplálékpreferenciája van, több faj például a madarak vagy épp a
kétéltűek vérét részesíti előnyben. A csípőszúnyogok csak egy kis
csoportja kedveli az emberi vért. Vannak azonban olyan fajok, amelyek
emberi és állati vért egyaránt szívnak.
A nyári hőmérséklet mellett akár egy hét alatt kifejlődhetnek a szúnyoglárvák. Néhány deciliter vízben több száz szúnyog fejlődhet.
Az tény, hogy a
szúnyogok többféle betegséget is terjesztenek, mint például a nyugat-nílusi
lázat vagy az állatok esetében a bőr- és szívférgességet. De a malária, a
Dengue-láz, a chikungunya-vírus vagy a zikavírus is felütötte már a fejét
Európában egyaránt.
Az NNK adatai szerint 2021-ben 8 esetben azonosították a nyugat-nílusi lázat, míg 2018-ban 225,
2019-ben pedig 37 esetben fordult elő. Chikungunya-lázat 2019-ben 5
betegnél mutatták ki, a zika-vírust pedig szintén 2019-ben egy esetben
detektálták. Magyarországon régóta rendszeres a szúnyoggyérítés, de
egyelőre az elavult módszerek vannak többségben.
Kémiai vagy biológiai gyérítés kell?
Újabb három éven át főként kémiai idegmérgekkel gyéríthetik Magyarországon a szúnyogok nagy részét, és ez nemcsak ökológiai károkat okozhat, de emberi járványok kitörésének is megágyazhat - írta a Telex.
A klímaváltozás, az intenzív áruforgalom és a turizmus fellendülése miatt is számos jövevényfaj jut el trópusi élőhelyekről Európába.
Míg Németországban már a hetvenes évek óta használnak biológiai módszereket a szúnyoglárvák elpusztítására, és Nyugat-Európában nagyon korlátozott területen engedélyezett a kémiai szerek bevetése, addig nálunk még mindig ez a módszer jelenti a fő megoldást, és nem is látszik a paradigmaváltás igénye.
A kémiai szerek idegmérgek, ráadásul a szúnyogok képesek ellenük rezisztenciát kialakítani, így hosszabb távon a kémiai szerek vagy hatástalanok velük szemben, vagy kevésbé hatásosak: főként ha a hazai gyakorlathoz hasonlóan hosszú ideig túlhasználják – mondta Kemenesi Gábor virológus.
A szakember már egy ideje kongatja a vészharangot, mert szerinte most a járványok számára tesszük magunkat sebezhetővé, ugyanis amikor majd a legjobban kellene és nincs más eszközünk, nem fog kellő hatékonysággal működni a szerünk, és képtelenek leszünk hatékonyan fellépni a jövő járványaival szemben.
Az akadémia négy éve szólt
A szúnyogállomány monitorozásának és célzott gyérítésének járványügyi fontosságára hívta fel a figyelmet még 2018-ban a Magyar Tudományos Akadémia is. Az MTA szerint is koncepcióváltásra van szükség, megfelelő monitoring- és gyérítési rendszerrel jelentős költségmegóvás érhető el, és megelőzhetők a köz- és állategészségügyi veszélyhelyzetek.
Ebben az állásfoglalásban említik meg, hogy Európa más országaiban előtérbe került a biológiai gyérítés, a rendszeres élőhely-térképezést is.
Az akadémia javaslatai között szerepelt, hogy a járványok megelőzése miatt fontos a koncepcióváltás, a hazai csípőszúnyogok országos monitorozásának megszervezése, továbbá a begyűjtött egyedeknek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által jegyzett, a szúnyogok által terjesztett kórokozókra (vírusok, baktériumok, paraziták) vonatkozó folyamatos vizsgálata is.
