Akkor lesz hatásos a kötelező akciózás az élelmiszerüzletekben, amennyiben az érintett felek –vagyis a kereskedők és a beszállítók – közösen, együttműködve dolgozzák ki az akciókat, és ebben a feldolgozóipar partner lesz.
Ugyanakkor az átadási árak továbbra is túl magasan alakulnak és a beszállítók nem működnek együtt, a kereskedő nem tehet majd mást, mint azt, hogy olyan terméket választ ki a megadott kategóriákból, amely számára a legkevésbé fáj, azaz a legkisebb veszteséget okozza a kötelező árengedmény.
Ez esetben viszont az állami akciózás nem fogja letörni az inflációt, mert nem a leggyakrabban vásárolt alaptermékek lesznek elérhetők kedvezőbb áron, hanem azok a kevésbé keresett árucikkek, amelyekből egyébként sem vásárolnak sokat az emberek.
Fontos, hogy ez az egész egy csapatjáték legyen, akkor tudunk húzótermékeket kínálni kedvezményesen – mondta a Napi.hu-nak Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára a múlt héten kihirdetett kötelező bolti akciózásról szóló kormányzati rendelkezésről.
Mint ismert, e szerint júniustól azok az élelmiszerbolti vegyes kiskereskedelem főtevékenységgel működő vállalkozások, amelyek éves nettó árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot, hetente húszféle kategóriában egy-egy termékre akciót kötelesek hirdetni.
Neubauer Katalin kifejtette, az árstopos termékek miatt vállalt veszteségek után immár létfontosságú, hogy a teljes ellátási láncból ne csak az utolsó láncszem: a kiskereskedelem legyen kiemelve az árcsökkentés szükségével, hanem a beszállítók is. Főként, hogy amióta kilenc alapélelmiszerre érvényben van az árstop, nem csökkent az infláció, hanem nőtt.
Elszabadultak az átadási árak
Mint az MNKSZ főtitkára mondta, a kereskedők megfelelnek a hatósági árazás feltételeinek, lent tartják az árakat az érintett körben, közben viszont hiába küzdöttek, hogy minél később kelljen az egyéb drágulást bevezetniük a vásárlók felé, elszabadultak az átadási árak.
Az elmúlt 15-16 hónapban a hatósági áras termékekért lényegében annyit kértek el a beszállítók, amennyit akartak, amit visszautasítani sem lehetett, mert a kiskereskedő egyedüli kötelezettje a rendelkezésnek. Az üzleteknek el kellett fogadniuk a kiajánlott átadási árakat, hiszen készlettartási kötelezettségük van az árstopos árucikkekre. Vagy sok esetben importtal váltották ki a hazai árut
– fejtette ki Neubauer Katalin.
Hozzátette: érthető, hogy a feldolgozóipar tavaly ősz óta óvatosságból olyan árkalkulációk alapján adott ajánlatot, amelyekkel – a gyenge forint, a magas infláció, a magas takarmányárak vagy az energiaárak okozta extra kiadások tükrében – átvészelhető lenne számukra a 2023-as év, akkor így kellett gondolkodni.
„Az említett tényezők mindegyike viszont jelentősen csökkent az idei év eleje óta, ezért az önköltségi árakat újra kellene számolni, nehogy túlzottan magára húzza a hazai feldolgozóipar az importot” – szögezte le a főtitkár.
Neubauer Katalin kiemelte: ha júniustól beindul az állami akciózás a boltokban, előtte minden érintett termékcsoportnál azt kérik a beszállítóktól, hogy az infláció leszorítása érdekében működjenek együtt, mutassanak önmérsékletet az önköltségi számításaik során, amely a minisztériumi egyeztetések során is értő fülekre talált.
Mint a főtitkár megjegyezte, megtévesztő, hogy nő a boltok árbevétele, mert közben a mennyiségi értékesítés adatai drasztikus visszaesést mutatnak és az üzletek már nem akarnak többet bukni. A lényeg az, hogy a jogalkotó azt a húsz termékkört jelölte meg, amelyek szerepelnek a statisztikai hivatal inflációs kosarában, vagyis ezen termékek vásárlásai számítanak a leginkább a fogyasztói árak alakulásában.
A közös cél, azaz az infláció letörése érdekében márpedig a legnépszerűbb árucikkeknél kell a legnagyobb együttműködés a hazai partnereinkkel, ellenkező esetben a boltok olcsóbb, külföldi árucikkekkel helyettesítik majd a hazait. Ebben a lényegi kérdésben látunk esélyt a továbblépésre a feldolgozóipar irányába
– fogalmazott az MNKSZ képviselője.
(Thurzó Katalin)
