A magyarok több mint 80 százaléka vett már a magán-egészségügyi szolgáltatást, tízből hatan az elmúlt egy évben fordultak meg a magánellátásban. Nem meglepő módon jellemzően a magasabb státuszúak használják a magánegészségügyet, ezen belül is a fővárosi régió lakói – derült ki az Ipsos friss reprezentatív felméréséből.
A Betegbarát projekt számára készült kutatás az első olyan átfogó felmérés itthon, amely azt vizsgálta, hogy mi alapján választanak magán-egészségügyi szolgáltatót a magyarok, és az ellátásban mit tartanak a legfontosabbnak.
A kutatásból az is kiderült, hogy a páciensek akkor tekintenek egy szolgáltatást betegbarátnak, amennyiben:
- empatikus;
- udvarias;
- minél kevesebb várakozási időt igényel;
- illetve elég időt szán a betegre.
A kutatás azzal a tanulsággal is szolgált, hogy a koronavírus-járvány még inkább felerősítette a magán-egészségügyi szolgáltatások iránti keresletet.
- A megkérdezettek 63 százaléka az elmúlt egy évben fordult meg magán-egészségügyi szolgáltatónál
- 49 százalékuk pedig az utóbbi fél évben vette igénybe a magánegészségügyet.
Rákaptak a 30 év alattiak a magánegészségügyre
Az Ipsos felmérése azt is kiderítette, hogy a fiatalok különösen nyitottak a magánellátás iránt, a 30 év alattiak körében már 96 százalékos az arányuk. Azok között, akik az elmúlt egy évben jártak magánellátásban már 83 százalékos a 30 év alattiak aránya.
A kutatásból fény derült arra is, hogy a magánellátásban korábban részt vevők elsősorban az ár-érték arányt nézik, amikor szolgáltatót választanak, 28 százalékuknak ez a fő döntési szempont, míg 68 százaléknak ugyan nem ez a legfontosabb, de figyelembe veszi.
Az elérhető időpontok a második helyre kerültek, lényegesen elmaradva a szolgáltatás árától: az elérhetőség a megkérdezettek 7 százalékánál volt a legfőbb döntési szempont, és 55 százalék vette figyelembe. A szolgáltató megközelíthetősége 49 százaléknak számít és mindössze 6 százaléknak ez a legfontosabb.
Minden tizedik válaszadónál a személyzet hozzáállásán, illetve az alkalmazott orvosok személyén múlik leginkább, hogy melyik intézményt választja. Az interneten elérhető információkra pedig nagyjából háromból egy válaszadó hagyatkozik, ők jellemzően a szolgáltató honlapját keresik fel. A létesítmény felszereltsége és az elérhető fizetési módok viszont az utolsó helyekre szorultak.
A nőgyógyászat a magánellátás húzóágazata
Azok, akik vettek már részt magánellátásban utoljára leginkább vérvizsgálatokért vagy fogászati kezelésért mentek, ezeknek az aránya 39 és 38 százalékos. A top 10 ellátástípus közül a harmadik helyre a nőgyógyászat került, a megkérdezettek negyede, 25 százaléka utoljára ezt a vizsgálatot vette igénybe magánúton.
Viszonylag kevesen választották a magánellátást a képalkotó vizsgálatokért, a röntgen és az MR aránya mindössze 8 és 6 százalékos volt.
A nőknél egyértelműen a nőgyógyászat vezeti a toplistát: 46 százalékuk utoljára ilyen szakrendelésen járt magán-egészségügyi ellátás keretében. 40 százalékuk pedig vérvizsgálatra, míg 35 százalék fogászati kezelésre ment. A férfiaknál a fogászat került az első helyre 41 százalékkal, utána pedig a vérvizsgálat és a bőrgyógyászat következik.
Összemosódhat az állami és a magánellátás
A kormány legújabb javaslata szerint alapján akarják kötelezni a magánorvosokat, hogy havi húsz órát a közegészségügyben dolgozzanak.
Ezzel a meghatározó szakmai szervezetek közül a Magyar Orvosi Kamara sem ért egyet, ezért február 4-re egy rendkívüli országos küldöttgyűlést hívtak össze.
