Jövő héten szerdán szavaznak a parlamentben arról az egészségügyi reformtervről, amit Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár állított össze. A héten a Népjóléti Bizottságban is tárgyaltak a tervezetről. November végén pedig több mint 18 órán keresztül vitatkoztak a képviselők az egészségügyi törvények módosításáról az Országgyűlésben. Most a rezidensek véleményét is megkérdezték a törvényjavaslatról.
Közel ezer rezidens
töltötte ki a Magyar Orvosi Kamara Szakorvosjelölti Csoport által
összeállított kérdőívet, a parlament előtt lévő egészségügyi
törvénytervezetről. Mint írják, a tervezet több szempontból is
fajsúlyosan érinti a rezidensek életét, munkavégzését. Ahogy a Covid-19
járvány alatt is, elsősorban a fiatal kollégák kerültek átvezénylésre
más intézményekbe, az új tervezet alapján ez már a járványügyi
helyzettől függetlenül is korlátlanul megtehető a humánerőforrás igénye
szerint. A 20 százalékos bércsökkentés lehetősége, a közreműködői
szerződések rendszerének felszámolása szintén jelentősen szűkítik a
szakorvosjelöltek lehetőségeit.
A beérkezett
válaszok alapján elmondható, hogy
- a rezidensek több, mint 95 százaléka nem ért egyet a
megyei központi kórházak és városi telephelyeik közötti szabad rotáció
(vezénylés) rendszerének bevezetésével, a humánerőforrás-hiány
csökkentése miatt, - több, mint 80
százalékuk szenvedett hátrányt, amiatt mert az elmúlt években, a
pandémiat alatt áthelyezték és a szakképzése nem a
megfelelő ütemben haladt.
A rezidensek 94
százaléka nem ért egyet a bércsökkentés rendszerének bevezetésével. 85
százalék gondolja úgy, hogy a teljesítményértékelés csak objektív
szakmai szervezetek által jóváhagyott rendszer alapján történhet.
A
szakorvosjelöltek 92 százaléka tiltakozik a közreműködői szerződések
rendszerének felszámolása ellen. A rezidensek 95 százaléka azt
válaszolta:a közreműködői szerződések rendszerének felszámolása negatív
hatással lesz az egészségügyi ellátásra, betegbiztonságra.
A fiatal kollégák 98 százaléka szerint a Parlament előtt lévő javaslat elfogadása esetén szükség van az orvostársadalom közös fellépésére.
A szakorvosjelöltek több, mint 95
százaléka szerint a tervezett változásoknak számos eleme van, amely a
külföldi munkavállalás irányába terelheti a fiatal orvosokat.
A
válaszadók között a budapesti és vidéki egyetemi régiókban
szakképzésüket folytatók aránya fele-fele arányban oszlott meg. Közel
egyharmaduk 2021-ben kezdte meg szakképzését, a korábbi években
szakképzésbe lévők a szakképzés kezdetének tekintetében hasonló arányban
vettek részt a felmérésben - derül ki a kutatásból.
A Népjóléti Bizottságon sem mentek át a MOK javaslatai
A Népjóléti Bizottság az ellenzék által beadott módosítókat annak rendje és módja szerint egységesen leszavazta, de Takács Péter arra tett ígéretet, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által támogatott két javaslatot a kormány kormányzati módosító indítványként fogja bevinni a Törvényalkotó Bizottság elé.
Az egyik azt emeli ki, hogy a praxisjog eladásánál az eladó-vevő viszony és lehetséges megegyezés előzze meg az OKFŐ belépése a folyamatba, és azt, hogy a praxisközösség definíciója egészüljön ki a csoportpraxis tartalmi definíciójával is.
Egészet a feketére
A Népjóléti Bizottsági ülés után az “ Egészet a feketére” címmel a kamara honlapján Svéd Tamás a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára azt írta: az egészségügy valódi átalakítása évtizedes, egyenletes munkát követel, nem megvalósítható kis ugrásokban - és végképp ellehetetleníti, ha egy esetleges következő politikai kurzus az elért változtatásokat visszafordítja és más elképzelésekkel elölről kezdi az egészet.
A MOK egyébként nem támogatja az erős centralizációt, a dolgozók bújtatott kirendelését, a mínusz 20, plusz 40 százalékos alapbér eltérítés lehetőségé, az alapellátási ügyeleti rendszer átalakítását és a gyógyító és szociális ellátás törvénytervezetben leírt szétválasztását sem.
