Magyarországon 2019 és 2021 között a méhnyakrákszűrés és az emlővizsgálatok esetében a céllakosság lefedettsége 60-70 százalék - így fogalmazott válaszlevelében Pintér Sándor belügyminiszter megbízásából Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára a parlament honlapján olvasható válaszában. Vadai Ágnes azt kérdezte a minisztertől, hogy 2022-ben a lakosság hány százaléka vett részt rákszűrésen, erre azonban nem kapott választ.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2021-ben százezer lakosra 151 mellrákos, 2020-ban 145, 2019-ben pedig százezer lakosra 162 emlődaganatos eset jutott. A betegek tavalyi évi visszaesésének a hátterében az állhat, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány kitörésekor júliustól szeptemberig jelentősen, 68 százalékkal csökkent a mammográfiás vizsgálatok száma a korábban megszokotthoz képest. 2020 őszétől 2021 tavaszáig tartó időszakban, a második és harmadik járványhullámban 20-35 százalékkal maradtak el a vizsgálatok a korábbiaktól - derül ki egy magyar kutatás adataiból.
Az elemzés kiemeli:
A szűrővizsgálatokat továbbra is kevesen veszik igénybe, jelenleg évente mintegy 70-80 ezerrel kevesebb emlőszűrés történik, mint a koronavírus-járványt megelőző időben.
A pandémiát megelőző évben 2019-ben a 45‒65 éves nők valamivel több mint egyharmada ment el mammográfiás vizsgálatra, ami még a 2009-es értéknél is alacsonyabb
- derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
Iskolai végzettség szerint a nyolc általánost végzett nők 12,1 százaléka, a felsőfokú végzettségűek 26,2 százaléka járt mellrákszűrésen. Méhnyakrákszűrésre a diplomás nők fele, a nyolc általánost végzetteknek pedig csupán ötöde ment el.
Bár 2009-hez képest az évente javasolt méhnyakrákszűrésen való részvételi arány a 15 éves és afeletti nők körében növekvő tendenciát mutat, de még mindig a nők alig több mint harmada jár rendszeresen nőgyógyászhoz rákszűrésre. A Nemzeti Egészségbiztosító Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott vizsgálat háromévente biztosított a 25–65 éves nők számára.
A KSH adatai szerint méhnyakrákszűrésre sokkal gyakrabban mennek magánrendelőbe a nők, mint a mammográfiás vizsgálatra. Az összes valaha nőgyógyászati vizsgálaton átesett 25–64 éves nők 37 százaléka, a három éven belül vizsgálaton részt vett nők 41 százaléka magánorvosnál járt, amikor legutóbb nőgyógyászati rákszűrésen volt.
A méhnyakrákszűrésen résztvevők aránya:
- 2009-ben az érintett korosztály 68 százaléka,
- 2014-ben 75 százaléka,
- 2019-ben pedig a nők 77 százaléka vett részt méhnyakrákszűrésen a felvételt megelőző három éven belül.
A férfiak alig járnak szűrésre
Magyarországon évente körülbelül öt-hatezer új emlőrákos beteget regisztrálnak és nagyjából kétezren bele is halnak a betegségbe. Az emlőrák a magyar nők leggyakrabban előforduló daganata. Méhnyakrákban évente nagyjából 1100-an betegszenek meg és négy-ötezer nő hal meg emiatt. A prosztatarák a magyar férfiak körében a harmadik leggyakoribb daganatos halálok. Évente mintegy négyezer friss prosztatarákos esetet diagnosztizálnak, és 1400-1600 férfi veszíti életét a betegség miatt. Prosztatarákszűrésen 2019-ben az 50 év feletti férfiak mindössze egyötöde vett részt, holott az minden 50 év feletti férfinak évente javasolt.
2018-ban indult el a szervezett vastag- és végbélszűrés (vastagbélszűrés) Magyarországon 50-70 év közöttieknek kétévenkénti gyakorisággal. A KSH adatai szerint 2019-ben a lakosság 7 százaléka vett részt székletvizsgálaton, magánorvosnál pedig 13 százalék vett részt ilyen szűrésen.
Székletvérvizsgálatra az 50–69 éveseket hívják, akiknek mindössze 11 százaléka élt a felajánlott szűrés lehetőségével, 19 százalék 3 éven belül járt ilyen vizsgálaton.
