Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elégtelenre ítélte az új egészségügyi államtitkárság tevékenységét az egészségügyben dolgozók 48 százaléka, mindössze 1,75-ös átlagot sikerült elérniük, a felmérésben 42 szakrendelő vett részt – ismertette a kutatás eredményét Polák László, a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnökhelyettese a XXIV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián Balatonfüreden. A legfontosabb elvárások között a kommunikáció erősítését, az anyagi erőforrások kezelését, és a szakellátási ágazati erősítését nevezték meg.
További 6,8 milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága
– árulta el Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a konferencián.
Az augusztus végi tartozás 43 milliárd forintra rúgott, júliusban 36,2 milliárd forint volt. A főigazgató kiemelte, nagy lehetőségeket lát abban, hogy a Belügyminisztériumhoz került az egészségügy, hiszen a tárca nagyon operatívan old meg dolgokat. A nyugdíjas szakdolgozók visszafoglalkoztatását fontosnak tartja, elengedhetetlen, hogy ezzel a területtel foglalkozzanak. Kiss Zsolt problémaként jelölte meg azt, hogy az aktívan dolgozó szakdolgozók számáról nincs semmilyen adata a NEAK-nak.
Arra a korábbi javaslatra, hogy a magánellátók felajánlották a kapacitásaikat a várólisták csökkentésére, a főigazgató azt mondta, a közfinanszírozott ellátásban van annyi kapacitás, hogy a betegeket el tudja látni. Statisztikai adatok szerint az idei év első hat hónapjában nyolcmillió embernek írtak fel az állami ellátásban receptet, szemben azzal a 370 ezer vénnyel, amit a magánellátásban állítottak ki.
Nincs elég szakember
Az elmúlt egy évben az egészségügy a humánerőforrás hiányától szenvedett a legjobban, az orvos és nővérbérek emelkedése valamelyest viszont kompenzálta a helyzetet - kezdte előadását Tóth Tibor, a Medicina 2000 másik elnökhelyettese. Javaslataik között szerepel, hogy az egynapos sebészeti és az ambuláns műtétek esetében az éves teljesítmény-volumen korlátok töröljék el.
Kiemelte, hogy a telemedicina jó szolgálatot tett a Covid-19 idején, de a finanszírozása alacsony, nem ösztönző és ezért nem maradt meg olyan mértékben az egészségügyi ellátásban, mint a járvány idején. Említette, hogy a pandémia markánsan rámutatott arra, hogy az alap- és szakellátás erősítése nélkülözhetetlen a hatékony betegellátáshoz.
A Medicina 2000 Szövetség nem ért egyet a szakrendelők centralizálásával, azzal a kormányzati javaslattal, mely szerint az önkormányzatok helyett az állami tartartásba kerülnének a rendelők. Azt mindannyian látják, hogy a hálapénz kivezetése óta megnőtt a magánfinanszírozott egészségügyi ellátás igénybevétele. A társadalombiztosítónak viszont kordában kell tartani ezeket a folyamatokat, hogy a betegterhek miatti elszegényedést megállítsák.
A nővérek harmada nem jön ki a fizetéséből
A szakápolók harmadának van másodállása, mert nem tud megélni a fizetéséből, mondta Szánti Istvánné a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) képviselője, 46 százalékuk az egészségügy területén dolgozik.
A MESZK által készített felmérésből az is kiderült,
- hogy nőttek a szakrendelőkben az előjegyzési idők,
- szűkültek a kapacitások,
- a betegek egészségi állapota pedig romlott a Covid-19 alatt.
Az utóbbi egy évben nagyon sokan elhagyták az egészségügyet, mivel nem bírták a munkaterhelést vagy nyugdíjba mentek – sorolta a problémákat Szánti Istvánné.
