BUX 139081.97 -0,51 %
OTP 45520 -0,63 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Balogh Zoltán: 2025-ben jöhet el a mélypont az egészségügyben

A szakdolgozói kamara elnöke szerint 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyből. Tárgyalásokat kezdtek Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárral a bérfejlesztésről, mert 2023 januárjában az orvosbérek és a szakdolgozók bére között már ötszörös lesz a különbség.

2022. augusztus 18. csütörtök, 16:32

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A szakdolgozói kamara elnöke szerint 2025-ben jöhet el a mélypont az egészségügyben. Balogh Zoltán úgy látja, a tömeges pályaelhagyást elsősorban bérrendezéssel lehetne visszafogni - mondta a Magyar Narancsnak adott interjújában a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. 

Nagyjából 25 ezer szakdolgozó hiányzik az egészségügyből, ennek a legfőbb oka, hogy egyrészt egyre többen jutnak el nyugdíjközeli életkorba, másrészt még néhány évig egyre kevesebben érettségiznek, és közülük is egyre kevesebben választják az egészségügyi pályát.

Kormányzati stratégiaváltás hiányában Balogh Zoltán szerint a helyzet 2025-ig csak súlyosbodni fog, a jelenlegi trendek szerint akkor jön el a mélypont.

Éppen ezért a kamara elnöke szerint fontos a pályaválasztás előtt állók bevonzása ösztöndíjprogramokkal és a képzés melletti foglalkoztatottság támogatását, így lehetne kiküszöbölni az egyre gyakrabban szünetelő ellátást és a hosszú várólistákat.

Ötszörös lesz az orvosok és szakdolgozók közötti bérkülönbség

A kamara júliusban egyeztetett Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárral, a találkozón egy javaslatcsomagot adtak át neki, melyet ígérete szerint felhasználnak majd a szakmai terv elkészítése során.

A MESZK ötvenszázalékos béremelést tartana szükségesnek, mivel jövő januárban az orvosok és a szakdolgozók közötti bárkülönbség már az ötszörösére fog emelkedni.

Koncsek Rita
Koncsek Rita
Újságíró
Több mint harminc éve dolgozik a médiában. Pályafutását a Nap-TV-nél kezdte, majd 14 éven át a közszolgálati televízióban, a Szabadság téren dolgozott, ahol segédszerkesztőként, szerkesztőként és a Híradó riportereként is tájékoztatta a napi eseményekről a nézőket. Gyermeke születése után az online médiában és a nyomtatott sajtóban jelentek meg cikkei. A 2000-es évek elején részt vett a hirado.hu elindításában, majd gazdasági újságíróként dolgozott a Figyelő, az Origo és a Világgazdaság szerkesztőségeiben is. Pályája során konferenciákon is rendszeresen vezetett kerekasztal-beszélgetéseket. Munkájában kiemelten fontosnak tartja a hiteles, pontos és közérthető tájékoztatást. Jelenleg elsősorban egészségügyi és oktatási témákkal foglalkozik.

Ez is érdekelhet