A magyarok továbbra is bíznak az Európai Unióban (58 százalék), és ez a bizalom felülmúlja az uniós átlagot (47 százalék). A magyarországi válaszadók továbbra is bíznak az unió intézményeiben; ez a bizalom különösen magas az Európai Parlament (61 százalék) és az Európai Bizottság (60 százalék) tekintetében, és ezzel felülmúlják az uniós átlagot – derül ki az Eurobarométer 2021–2022 téli standard kiadásának ma publikált magyarországi nemzeti jelentéséből.
Tíz magyar közül hat úgy gondolja, hogy az Európai Unió megfelelően figyelembe veszi Magyarország érdekeit.
A magyar emberek erősebben kötődnek Európai Unióhoz, mint az uniós átlagpolgárok. Szerintük az Európai Unió legnagyobb eredménye a személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlása az EU-n belül.
A magyarokat a gazdasággal, az egészségüggyel, illetve a bevándorlással kapcsolatos problémák foglalkoztatják leginkább.
A magyar válaszadók szerint az egészségügy a második legfontosabb olyan probléma, amivel Magyarországnak szembe kell néznie. Jelenleg a bevándorlás az Európai Unió legfontosabb problémája a magyarok szerint, és bár valamivel kevésbé súlyos, de szintén inkább EU-s problémának mondják a környezetvédelmet és klímaváltozást.
Az európai zöld megállapodásban, amely környezetvédelmi és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedésekből áll, elsősorban a megújuló energia fejlesztésének kellene a leginkább prioritást adni a magyar lakosság szerint.
Közös energiapolitikát a magyarok több mint háromnegyede (77 százalék) szeretne, arányaiban egyezően a többi uniós polgár véleményével (75 százalék).
Az Európai Unió általános jövőjét a magyarok optimistábban látják, mint az uniós átlagpolgár. Az EU gazdaságát illetően azonban már nem ennyire optimisták, pedig a magyar lakosság többsége szerint az Európai Uniónak gazdasággal összefüggő felelőssége és feladatai is vannak. A magyarok szerint ugyanis az EU-nak elegendő hatalma és eszköze van arra, hogy globális szinten megvédje az európai gazdasági érdekeket.
