Az év indulása nem volt rossz, jó okunk van feltételezni, hogy a bevételek rendben beérkeznek az idén is a költségvetésbe. A működési kiadások ezúttal is egyensúlyban lesznek.
Ugyanakkor nem az a lényeges, hogy tizedpontosságra mekkora a hiány, ennél sokkal fontosabb maga a törekvés, illetve a szándék az egyensúly megteremtésére. Ezért is üdvözöltük, hogy a költségvetésben eredetileg tervezett 5,9 százalék helyett 4,9 százalékra módosította a kormány a 2022-es hiánycélt. Az említett kiadásokra pedig megvan a fedezet, javarészt olyan egyszeri tételekről beszélhetünk, amelyek kezelhetők a büdzsében. Ezzel együtt vissza kell állni a fegyelmezett, mondjuk így, konzervatív gazdálkodásra - fogalmazott Kovács Árpád, a KT elnöke a napilapnak.
Véleménye szerint a koronavírus-járvány okozta válságból való kilábalás elsősorban extenzív
forrásokból, tehát a hatékonysági fordulat ma még csak
lehetőségként van velünk. Innét pedig sürgősen tovább kell lépni, mivel a
gazdaságfejlesztő beruházásoknak és vele az egymillió új munkahely
létrejöttének köszönhetően eljutottunk oda, hogy lassan kifogynak a
mennyiségi jellegű növekedési tartalékaink - tette hozzá a KT elnöke.
A nemzetközi hitelminősítők döntései is megerősítik, hogy Magyarország hitelképes, bár az is igaz, hogy nem első osztályú kategóriába vagyunk sorolva, mint más sorstársaink, például a rendszerváltozáskor igen alacsony adósságszintről induló Csehország és Szlovákia vagy Lengyelország. Azt is hozzá kell tenni, hogy a lengyel gazdaság nagyon más, mint a magyar, jókora belső piaccal rendelkezik. A magyar fizetőeszköz azonban stabil, továbbra is tartja magát. Egyszóval azt gondolom, semmi okunk a hurráoptimizmusra, de arra sem, hogy a kockázatok mértékét az indokoltnál nagyobbnak lássuk - tette hozzá a közgazdász.
