Július 19-ig, a Pegazus-botrány kirobbanásáig idén összesen 928 jóváhagyott titkosszolgálati kérelmet hagyott jóvá az igazságügyi miniszter. A Pegasus-botrány kirobbanásának másnapján kikért adatokból kiderül, a nyár közepéig jóváhagyott csaknem ezer kérelem kis híján annyi, mint 2015-ben egész évben. Tavaly az év során 1285 információgyűjtést engedélyeztek, az idei tempóval mérve ezt a számot már október 4-én elérik, év végére pedig akár 1700 titkos adatgyűjtést is jóváhagyhatnak - olvasható a portál cikkében.
A statisztikák szerint évről-évre egyre gyakrabban fordul elő, hogy valakit a tudta nélkül megfigyelnek, lehallgatnak, a leveleit elolvassák, és rögzítik, mi történik az otthonában.
A július 18-án kirobban nemzetközi lehallgatási botrány főszereplője az izraeli NSO cég Pegasus-szoftvere a célszemély mobiljára települve képes minden azon tárolt és átmenő adatot – fotó, videó, internetes tevékenység, levelezés – továbbítani, valamint a kamera és a mikrofon bekapcsolásával a környezetet megfigyelni, rögzíteni.
A Dirkt36 oknyomozó portál cikke szerint a kémprogramot évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is. A célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is.
Az elmúlt években számos nagy cég árfolyama dőlt már be ilyen botrányok miatt. A Volkswagen az emissziós botrányba remegett bele, más cégek árfolyamát az tépázta meg, hogy kiderült: a harmadik világban embertelen körülmények között alkalmaznak dolgozókat, gyakran gyerekmunkásokat. A portfóliómenedzserek pedig a fejlemények láttán közölték: ilyen cégbe nem teszik a befektetők pénzét, és eladták a részvényeket.
