A szakember kifejtette: az oxfordi AstraZeneca termékénél ártalmatlan vírusba építették be a koronavírus tüskefehérje-kódoló génjét, amelynek hatására az emberi szervezet olyan ellenanyagot tud termelni, amely jó eséllyel megvéd a súlyos megbetegedéstől.
Százszázalékos védelmet ez az oltás sem ad, mindig vannak olyanok, akiknél valamiért nem termelődik ellenanyag, nem alakul ki a védettség, de a 90 százalékot meghaladó hatékonyság már nagyon jónak számít - tette hozzá az MTI szemléje szerint.
A vakcina hatására a vérben termelődő ellenanyag elsősorban a létfontosságú belső szerveket, például a tüdőt, a szívet, a központi idegrendszert védi, így fennmarad a szervezet működőképessége. Ugyanakkor a nyálkahártyában az oltás hatására kialakuló védelem gyengébb; a felső légutakban vírusrészecskék képződnek, amelyek ürülnek a szervezetből.
A fertőződést tehát nem akadályozza meg az oltás, de elkerülhető a súlyos megbetegedés, és nagyságrendekkel kevesebb vírus jut ki a szervezetből a környezetbe, így jóval kisebb a járvány terjedésének veszélye is; erősödik a nyájimmunitás - mondta Rusvai Miklós.
