Csodaszer lesz a kormány új ötlete?

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A kormány közelmúltban hozott döntése nyomán az ország leghátrányosabb helyzetű 47 térségében 903 település tartozik a szabad vállalkozási zónákhoz. A települések listáját a kormány február 12-i rendelete tartalmazza. E kijelölt területek döntő többsége Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, de érintettek még Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Heves, Tolna, Baranya, Békés és Csongrád megye egyes részei is. A későbbiekben egyedi kormánydöntéssel további térségekben is létrejöhetnek ilyen zónák. A tervek szerint az oda betelepülő vállalkozások fejlesztési támogatásokat, különböző adókedvezményeket és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban (NFA) meghirdetett munkahelyteremtő pályázatokhoz kapcsolódó pluszforrásokat vehetnek majd igénybe.

A teljes rendszer működésének kialakulása 2014-re, a következő uniós programozási időszak forrásaival és fejlesztési eszközeivel kiegészülve várható. E vállalkozási zónák kialakítása az első lépése annak a fejlesztéspolitikai elképzelésnek, amely a hátrányos és a jó helyzetben lévő régiók közötti különbségeket igyekszik csökkenteni − mondta korábban Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

Az elképzelések szerint az állam által most kijelölt szabad vállalkozási zónákba betelepülő vállalkozásoknak egyszerűsödik a betelepüléssel kapcsolatos bürokratikus eljárás és csökkennek az ezzel járó adminisztrációs terhek. Az oda újonnan betelepülő cégek a fejlesztési támogatást, illetve adókedvezményt 100 millió forint beruházási értékhatár felett vehetik igénybe. A szociális hozzájárulási adókedvezmény keretében pedig munkahelyenként három évig részesülnek kedvezményben: ez az első két évben teljes, a harmadik évben feleannyi kedvezményt jelent. A jogosultság feltétele, hogy a cég a létszámát a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növelje. Így egy munkavállaló esetében − három évre vetítve − 850-860 ezer forintnyi támogatást kaphatnak a vállalkozások.

Az érintettek még nem látják az előnyöket

A szabad vállalkozási zónák működését meghatározó részletes szabályozás hiányát hangsúlyozták mind a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sárospatakon, mind a Hajdú-Bihar megyei Püspökladányban és Hajdúhadházán. Bár a vállalkozások tevékenységének megyei szintű bevonását, így a hátrányos térségekben burjánzó munkanélküliség potenciális visszaszorítását célzó elképzelésekben rejlő lehetőségek jók, egyelőre az övezetek működésének kidolgozása \"kiforratlan\" − vélték Sárospatakon, ahol azt sem látják még, hány vállalkozást tudnak majd a projektbe bevonni.

A püspökladányi városvezetők is inkább a költségvetés benyújtásával foglalkoztak, a szabad vállalkozási övezetek beindítására \"egyelőre nem volt idejük\". Csáfordi Dénes, Hajdúhadház polgármestere szerint szerencsés, hogy a város bekerült azon települések közé, melyek profitálhatnak e zónák létrehozásából, hiszen a két közeli megyeszékhely (Debrecen és Nyíregyháza) mellett az egykori hajdúkerületi székváros, Hajdúböszörmény is jelentős és gazdaságilag fejlett település, amely elszívja a kulturális és gazdasági lehetőségeket. A részleteket még nem látjuk pontosan, az azonban biztos, hogy a város a korábbiaknál kedvezőbb helyzetbe kerülhet − tette hozzá Csáfordi.

Előremutatónak tartja a kormány intézkedését Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat KDNP-s elnöke is, aki szerint az elképzelés illeszkedik a munkahelyvédelmi akciótervhez és kiterjeszti annak kedvezményeit a területi adottságokra. A szabad vállalkozási zónák közé Szabolcs-Szatmár-Beregben, ahol sok településen évek óta kevés a munkahely, nyolc kistérség került. Ezzel együtt ezek létrehozása egyelőre csak lehetőség, többféle állami és uniós eszköz szükséges még a befektetők idecsábításához − hangsúlyozta a politikus.

Helyi összefogás nélkül kevés lesz az ösztönzés

Az elmúlt 20 év területfejlesztési politikája nem volt sikeres, hiszen nőttek a különbségek, azaz a szegényebb északi, keleti régiók egyre jobban lemaradnak az ország fejlettebb területeihez képest − mondta lapunk érdeklődésére Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) általános alelnöke. Véleménye szerint éppen ezért új ösztönző kell, és ezt a feladatot akár be is tölthetik a szabad vállalkozási zónák. Hasonlóan vélekedett Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára is, aki szerint a \"gazdaságilag depressziós\" területeken az államnak gondoskodó szerepet is be kell töltenie, így ő is pozitívumnak nevezte a vállalkozási zónák bevezetését. Bár az ötletet alapvetően jónak tartja Majoros János, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) alelnöke is, felhívta a figyelmet arra, hogy a kivitelezés során ügyelni kell a végrehajtásra, mivel \"könnyen jöhetnek az ügyeskedők és a szerencselovagok\", akik csak a saját hasznukat látják benne és visszaélnek a kedvezményekkel. Úgy látja, az időzítéssel is gond van, mivel jelenleg annyira mélyponton van az ország gazdaságilag, hogy kérdéses, lesz-e a lépésnek élénkítő hatása.

A szövetségi vezetők abban is egyetértettek azonban, hogy a szabad vállalkozási zónák létrehozása önmagában nem elég. Miklóssy szerint csak a foglalkoztatást támogatni félmegoldást jelent, éppen ezért szükségesnek tartaná, hogy a munkaerő-piaci kedvezményeket egyéb támogatási politika kövesse, így az eszközbeszerzést ugyanúgy segítené, mint kereskedőházak létrehozásával a vállalkozók piacra jutását.

Ezen kívül a hátrányos térségek felzárkóztatása érdekében a mostaninál jóval szorosabb összefogásra van szükség a helyi szereplők között az MKIK alelnöke szerint. Példaként említette, hogy a mostani területfejlesztési rendszerben csak mellékszereplő a reálszféra, márpedig a helyi lehetőségek jobb kihasználásához szükség lenne arra, hogy ne mindenben a megyei önkormányzatok döntsenek, \"aki ehhez hozzá tud tenni, legyen az egyetemi, kamarai vagy céges szereplő\", kapjon szerepet. Véleménye szerint ugyanis ezáltal lehetne elérni azt, hogy a hátrányos térségekben ne a segély és a közmunka jelentse a megélhetést, hanem olyan munkából éljen a lakosság, amely értéket teremt és hozzájárul a GDP növekedéséhez. Egyetértett ezzel Dávid is, aki szerint egy ilyen együttműködés tudna igazán jó választ adni arra a kérdésre, hogy milyen munkaerőre van szükség a régióban, milyen beruházásokra lenne igény, illetve hogy ezt hogyan lehetne egy − akár banki finanszírozót is tartalmazó − konzorciumban összehozni. Ebben az állam szerepe rendkívül fontos, főleg akkor, amikor az üzleti szféra magától már nem hoz létre új munkahelyet − hangsúlyozta a VOSZ főtitkára, aki szerint pusztán egy pozitív lépéstől, például a szabad vállalkozási zónákkal járó járulékkedvezménytől senki sem fog azonnal beruházni, ám ez az intézkedés ösztönzőleg hathat, ha a cégnek kevesebbet kell befizetnie a közös kasszába.

A szabad vállalkozói zónák adta kedvezmények mindhárom szövetségi vezető szerint jó irányba mutatnak, Miklóssy azt emelte ki, hogy ezáltal az alulképzettek foglalkoztatását ösztönzik, Dávid az élőmunka-terhek csökkentését hangsúlyozta, míg Majoros arról számolt be lapunknak, hogy bár a kedvezmények felsorolása \"korrekt és kecsegtető\", véleménye szerint nagyon szűk az a réteg, amely ezzel élni tud. Változtatási szándékot egyelőre egyedül az IPOSZ alelnöke említett, aki szerint ha rajtuk múlna, úgy a szociális hozzájárulási adó kedvezményénél a jelenlegi maximum 100 ezer forintos alapot a mindenkori szakmunkás-minimálbérhez igazítanák.