A munkaadók deklaráltan azért adnak béren kívüli juttatást elsősorban, mert az kevesebbe kerül, mintha bérként adnák ki. Ezt erősítette meg a Devise Hungary Kft. nem reprezentatív felmérése. A juttatást nyújtó munkáltatók átlagosan 252 ezer forintot szánnak az idén ilyen elemekre, vagyis havonta 21 ezer forintot. Ez havonta 28 ezer forint költséget jelent a munkaadónak, míg ha ugyanezt az összeget nettó bérben akarná kiadni, az több mint 40 ezer forintjába kerülne. Vagyis 21 ezer forinton 12 ezer forintot tud spórolni a munkáltató.
Aki először vezeti be a béren kívüli juttatást, kisebb falattal indít, a felmérés szerint 14 ezer forinttal havonta. A már aktív cafetéria rendszert működtetőknél viszont értelemszerűen magasabb a havi átlag, 22 ezer forint. Kedvezményes adózással 500 ezer forintig lehet juttatást nyújtani, a fölött azonban már nem 35, hanem 51 százalék az adó - ami még mindig sokkal kisebb, mint a teljes bérteher.
Híven mutatja, hogy a juttatásokat első sorban költségkímélő elemként alkalmazzák, hogy a munkaadók 98 százaléka ad valamilyen összegben Erzsébet-utalványt. A Devise szerint 57 százalékuk a kedvezményes szintet maximális kihasználja, 27 százalék azok aránya, akik nem adják ki a teljes nyolcezer forintot - ezt a munkavállaló is kérheti -, de 14 százalék még ennél is többet ad. Utóbbi esetben a nyolcezer forint feletti rész után 51 százalék az adó.
Azért nincs rossz helyzetben a Szép kártya sem. A felmérés szerint 71 százalék adja a vendéglátás alszámlára, 65 a szálláshely alszámlára, s 64 a rekreációra. Ez azt jelenti, hogy majd minden munkavállaló kap Erzsébet-utalványt, amely különösebb hozzáadott értékkel nem rendelkezik - puszta készpénz-helyettesítő -, de a munkavállalók kétharmada a meleg étkezést és a szabadidő értelmes eltöltését is alapvető fontosságúnak tartja.
Az azonnali költhetőség mindenek felettiségét tükrözi, hogy a munkaadók nagyobb arányban utalnak egészség- és önsegélyező pénztárba - 64 százalék -, mint önkéntes nyugdíjpénztárba - 56 százalék - amely megtakarításhoz legkorábban tíz év után lehet hozzájutni. A hosszú távú öngondoskodásnál így még a bérlet és az iskolakezdési támogatás is népszerűbb.
