Üdvözlendő, hogy a kormány járulékkedvezménnyel növelné egyes, ma a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűnek minősített csoportok foglalkoztatását, kommentálta a kormány új, a miniszterelnök által hétfőn bejelentett terveit Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője. Hozzátette: amíg nem tiszták a részletek, addig nehéz megjósolni, mennyire lesz eredményes a program.
A lényeg a finomhangolásban rejlik: az új javaslatok részben ugyanazokat a csoportokat célozzák, akik eddig a START-kedvezményekkel élhettek - ha egyáltalán ismerték azokat. Ismét előfordulhat, hogy részben azokat éri el majd a kedvezmény, akik enélkül is foglalkoztathatóak, és olyan cégek élnek vele, akik eddig sem zárkóztak el az idősebbek, kismamák vagy képzetlenek alkalmazásától. A tapasztalatok szerint a leghátrányosabb helyzetben lévők eddig minden hasonló kedvezmény-programból kimaradtak, mert foglalkoztatásuk nemcsak a magas járulékok miatt ütközött nehézségekbe.
A GKI becslései szerint egy cégnél a munkaerőköltségek (bér- és járulékköltségek együtt) átlagosan az összes költség ötödét teszik ki, ezen belül 60 százalékra rúgnak a bér-, és 40 százalékra a járulékköltségek.
Kérdéses az is, a részletek hogyan jelennek majd meg a szabályozásban. Ha a már alkalmazásban lévőkre is vonatkozik, nem pedig csak az újonnan felvettekre, akkor a program sokkal több embert érinthet, mint amennyiről (250 ezer) Orbán Viktor beszélt.
Egyelőre az sem tisztázott, hogy a 25 éven aluliak és az 55 éven felüliek esetében mindenkire, vagy csak a havi bruttó 100 forint alatt keresőkre vonatkozna a járulékkedvezmény. Ha nincs jövedelmi korlát, akkor a milliós fizetésben részesülő sztárprogramozók és a vezérigazgatók után is kedvezményt kapnának a cégek, pusztán életkoruk miatt. Nem elhanyagolandó az adminisztrációs teher sem, hiszen minden hasonló differenciálás növeli a nagyobb cégek papírmunkáját, ami a költségmegtakarítás egy részét elviheti.
