Így trükköznek a kormányok az IMF szerint

A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Igencsak megkönnyíti a kormányoknak a költségvetések elkészítését, hogy a büdzséket senki sem auditálja. Durvábban fogalmazva, a közkiadások és bevételek könyvelése a \"primitív anarchia\" állapotában van − idézte a The Economist az éles szavairól ismert Hans Hoogervorstot, a nemzetközi számviteli szabványokat felügyelő testület (IASB) elnökét. Az IMF nemrégiben elkészült tanulmánya összefoglalja a legjellemzőbb költségvetési trükköket.

A \"kreatív megoldásoknak\" két alaptípusa van: a kiadások későbbre tolása, illetve a jövőbeli bevételek előrehozása. Az előbbi klasszikus példája a halasztott fizetés − Washington például 1987-ben úgy teljesítette deficitcélját, hogy később fizetett az állam katonai és egészségügyi szállítóinak.

Rejtett hitelfelvételek, nyugdíjmanipuláció

További tipikus forma a public-private-partnership (ppp), amelyben a kormány részletekben fizeti ki egy beruházás költségét. A sok ppp-szerződést kötő ír, portugál és brit kormányok utódai ma már a GDP egy százalékát kénytelenek a törlesztésekre fordítani. Ebbe a körbe tartozik a lízing, az ingatlanok eladása, majd visszabérlése, illetve a sokkal kockázatosabb határidős devizacsere-ügyletek alkalmazása is. Kissé bonyolultabb trükkre ad példát a brit kormány: egy magán-vasúttársaság államilag garantált adósságának visszafizetését úgy kerülte el, hogy külső forrásból új céget hozott létre, amely új állami garanciát kapott.

Kedvelt módszer a rejtett hitelfelvétel is, ezen belül a nyugdíjvagyon manipulálása. Egyszerűen elvehetik a magánnyugdíjrendszerben felhalmozott megtakarításokat − például az állami rendszerbe való visszalépés megkönnyítésével vagy kikényszerítésével −, vagy állami nagyvállalatokkal megállapodhatnak arról, hogy egy egyszeri befizetés ellenében megtarthatják dolgozóik nyugdíjjárulékát. A jövőbeni bevételek előrehozására klasszikus példa a privatizáció − hiszen ezzel lemondanak egy későbbi osztalékról, illetve nyereségről is.

Mi számolható bele?

Végül mindig nagy kérdés, mi számolható be a költségvetésbe. A görög hiány azért ugrott meg 2010-ben, mert az Eurostat figyelembe vette a tömegközlekedési cégeknél és más közfunkciót ellátó vállalatoknál felhalmozott adósságot. Kínában a helyhatóságok nem vehetnek fel kölcsönt, de létrehozhatnak \"független\" intézményeket, amelyek megtehetik ezt. A német kormány nem tudta elfogadtatni a bankok behajthatatlan hiteleit összegyűjtő rossz bankkal kapcsolatos költségeit az Eurostattal, ám az ír kormánynak sikerült ez, mert más módszereket választott.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői a költségvetések szigorúbb független ellenőrzését javasolják − példaként az amerikai kongresszus költségvetési bizottságát hozták fel −, illetve átfogóbb, átláthatóbb és 50 éves távlatra előre jelző elszámolásokat látnának jónak. Utóbbiak a pénzügyi mérleg mellett tartalmazhatnák a kormányok szerződésekben előre rögzített, illetve potenciálisan figyelembe vehető kiadásait és bevételeit is.