William Jackson, a City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics felzárkózó térségi közgazdásza a londoni konszenzussal megegyező mértékű kamatemelés bejelentése után úgy fogalmazott, hogy tekintettel a kormány és a jegybank \"civakodására\", az előkészítő jellegű IMF-tárgyalások félbeszakadására és a kötvénypiaci feszültségek legutóbbi jeleire, \"korai lenne kizárni\" a további, még agresszívabb kamatemelések lehetőségét a következő hónapokra.
Jackson szerint a helyzet kényességét mutatja, hogy a jegybank olyan időszakban kénytelen kamatot emelni, amikor az euróövezeti kereslet gyengülése éppen \"recesszióba sodorja\" a magyar gazdaságot.
Az elemző szerint úgy tűnik, hogy a november óta végrehajtott 1,00 százalékpontnyi MNB-kamatemelés stabilizálta a piacokat, ám innentől fogva nagyon sok múlik azon, hogy milyen előrelépést sikerül elérni az IMF-tárgyalásokon.
Óriási a szakadék
Jackson szerint \"nem meglepő\", hogy a megbeszélések elakadtak, hiszen \"óriási a szakadék\" a magyar kormány és a valutaalap által kívánatosnak tartott feltételrendszerek között.
A Capital Economics térségi közgazdásza szerint pozitív fejlemény volt a kormány és a bankszektor megállapodása a devizaalapú hitelek végtörlesztéséből eredő terhek megosztásáról, ám ezt \"gyorsan semlegesítette\" a jegybanktörvény-tervezet, amely miatt az IMF/EU-küldöttség végül idő előtt távozott.
Jackson szerint a kormány azóta \"enyhített hangnemén\", és most már \"szó van\" a jegybanktörvény tervezetének módosításáról, de előretekintve \"nem tudjuk kikerülni azt a következtetést, hogy az IMF-fel folytatandó tárgyalások nem haladnak majd simán\".
A Capital Economics elemzője mindazonáltal annak a véleményének adott hangot, hogy az események végső soron megköthetik a kormányzat kezét. Magyarország erőteljesen függ a külföldi hitelforrásoktól; a bankszektornak jövőre hozzávetőleg 19 milliárd euró, a kormánynak mintegy 9 milliárd euró küladósságot kell megújítania. Mivel a bankok máris finanszírozási forrásszűkével kénytelenek szembesülni, és ez a finanszírozási nyomás valószínűleg még intenzívebbé válik az euróválság mélyülésével, nem zárható ki egy bankválság kialakulása. Ebben az esetben Magyarországnak semmilyen más választása nem maradna, mint a visszatérés az IMF-hez - fejtegette a Capital Economics londoni felzárkózó térségi közgazdásza.
Jackson szerint egyelőre \"sok minden függőben van\", de a helyzet jelenlegi állása alapján nagyobb a valószínűsége annak, hogy az MNB jövőre akár 1,00-2,00 százalékpontnyi további emelésre is rákényszerülhet, mint annak, hogy nem.
Ha azonban a kormánynak - \"akár válság hatására, akár nem\" - sikerül IMF-támogatást szereznie, akkor \"kamatcsökkentések sem okoznának meglepetést\". A Capital Economics elemzője ezzel kapcsolatban felidézte, hogy 2008-2009-ben, az akkori IMF-megállapodás megkötése utáni tizenkét hónapban összesen 4,50 százalékponttal csökkent az MNB-alapkamat.
Kevésbé héja megfogalmazás
A JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői keddi kommentárjukban úgy vélekedtek, hogy a kamatemelés utáni MNB-közlemény megfogalmazása \"valamivel kevésbé volt héja\" az előző havinál. A ház szakértői a különbségek közül kiemelték, hogy a mostani szövegezés szerint újabb kamatemelések válhatnak szükségessé, ha a Magyarországgal kapcsolatos kockázati megítélés és az inflációs kilátás \"jelentősen tovább romlik\". A múlt havi MNB-közleményben ugyanakkor még az állt, hogy kamatemelésekre akkor lesz szükség, ha e két tényező \"kedvezőtlen marad\" - emelték ki a JP Morgan londoni szakértői.
A cég közgazdászai mindebből arra következtettek, hogy most már \"magasabban van a léc\" a további MNB-kamatemelések előtt. A JP Morgan elemzői közölték: alapeseti prognózisuk szerint a következő hónapokban nem változik a magyar jegybanki kamatszint, de ez az előrejelzés arra a feltételezésre alapul, hogy januárban megkezdődnek a hivatalos tárgyalások az IMF és az EU küldöttségeivel, és 2012 első negyedében sikerül megkötni egy elővigyázatossági jellegű készenléti megállapodást.
A JP Morgan közgazdászai szerint a fő kockázatot erre az alapeseti előrejelzésre az jelentené, ha a kormány nem lenne hajlandó lemondani a jegybanktörvény vitatott módosításáról.
