Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A fejlesztési tárca a héten jelentette be, hogy a nyár folyamán 1,6 milliárd forintos keret nyílik meg lakossági energetikai korszerűsítések támogatására (újépítésű és meglévő lakóépületek számára). A megjelent felhívás azonban nem igazán nevezhető pályázati kiírásnak, egyelőre ugyanis hiányoznak az adatlapok, útmutatók, pontos követelmények, amelyek alapján a pályázni szándékozók nekifoghatnak a munkának - derül ki az Energiaklub (Ek) bejelntéshez fűzött véleményéből. A szervezet úgy tudja, a pályázati rendszer kidolgozása kapcsán nem történt komolyabb szakmai egyeztetés, egyelőre a teljes dokumentációs anyagot sem ismerhették meg.
Régi és új lakások is pályázhatnak
A fejlesztési tárca 1,6 milliárd forint keretösszegben ír ki pályázatot energiahatékonysági felújításokra, energiatakarékos új otthonok építésére az Új Széchenyi-terv Zöld beruházási rendszerben. A hagyományos építésű, 1992 előtt épült ingatlanok komplex energetikai korszerűsítésére lakásonként - legalább 50-60 százalékos energia-megtakarítás esetén - legfeljebb 3-5 millió forint támogatás nyerhető el, a pályázati forrás a teljes beruházási érték 40-50 százalékát fedezheti. A beruházással érintett lakóingatlannak legalább három energetikai kategóriát kell javulnia, és legalább a B szintű besorolást el kell érnie - derült ki a minisztérium közleményéből. Az új építésű lakások támogatása természetes személyek és építtető gazdálkodó szervezetek juthatnak négyzetméterenként 40-60 ezer, de lakóegységenként legfeljebb 4-6 millió forinthoz, a cél ebben az esetben az A, illetve A+ energetikai szint.
Korábban több pénzről volt szó
A hagyományos épületek lakói augusztus 15-étől nyújthatnak be pályázatot az Energia Központhoz otthonuk energetikai korszerűsítéséhez. Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár azonban még június végén is 4,4 milliárd forintos kvóta-bevételről beszélt - emlékeztet az Ek, amely szerint érdekes lenne megtudni, hogy mi lesz vagy lett a sorsa a bevétel többi részének. Bencsik júniusban úgy fogalmazott, egy korábbi szén-dioxid-kvóta spanyolországi értékesítéséből - várhatóan a nyár folyamán - további mintegy 4,4 milliárd forint pályázati forrás válik elérhetővé családi házak energetikai fejlesztésének támogatására.
A hagyományos épületek megtakarítása nagyobb
Az Ek pályázati kiírás tervezetéhez fűzött szakmai véleménye - amely a részletes pályázati útmutató, illetve a rendelkezésre álló szokatlanul rövid határidő csak előzetes lehetett - célszerűnek tartaná, hogy a pályázati dokumentumok kapcsán szélesebb szakmai kör véleményét is kérje ki a minisztérium. Az Ek NegaJoule2020 kutatása szerint a meglévő épületek egy négyzetméterre vetített fűtésre és melegvíz-előállításra fordított primerenergia-fogyasztása két-kétésfélszeresét is eléri az új építésű épületekre jellemző értékeknek Magyarországon.
A modellszámítások alapján a meglévő családi házak és a társasházak mintegy 80 százaléka F, vagy annál rosszabb kategóriába tartozik. A legnagyobb energiamegtakarítást ezen épületeknél lehet elérni, ezért - illetve a magyar lakóépületállományban képviselt jelentős részarányuk miatt - az Ek úgy véli, az állam támogatási politikájának elsősorban a meglévő, rossz energetikai állapotú épületek felújítására kell fókuszálnia - különös tekintettel a rendelkezésre álló keret szűkösségére. A viszonylag jó (B vagy A) kategóriájú épületek energiahatékonyságának javítása fajlagosan nagyobb költségek mellett kisebb energiamegtakarítással jár.
A szervezet szerint az új építésű ingatlanok energiahatékonyságát nem pályázati ösztönzőkkel, hanem az építési követelmények szigorításával lehet költséghatékonyan javítani. Az sem szerencsés - teszik hozzá -, hogy a lakossági energiahatékonysági pályázati keretből - a társasházaknál - ingatlanfejlesztő cégek kapjanak pénzt. A kiemelkedő energiahatékonyságú épületek bizonytalan piaci fogadtatása miatt pedig elképzelhető, hogy az állami segítséggel fejlesztett új ingatlanok üresek maradnak.
Felesleges az újabb házak kizárása
Az Ek szerint felesleges kizáró tényezőként került a kiírásba az, hogy csak 1992 előtt épült házak pályázhatnak. A kilencvenes években terjedő, hatékonyabb, porózus téglák ugyanis a szervezet modellszámításai, valamint a tanúsítói gyakorlat szerint külső hőszigetelés nélkül szintén jellemzően az F energetikai besorolást érik el. Mivel B, C, D kategóriás épületek felújítását is támogatni kívánja a kormány, a jellemzően F-kategóriájú, kilencvenes és kétezres években épült házak kizárása különösen indokolatlannak tűnik - teszik hozzá.
Az Ek úgy véli, a beépített épületrészek és elemek pontos műszaki paramétereit is meg kell határozni, a megújuló energia hasznosítását pedig csak abban látják támogatandónak, amennyiben az épület teljesíti a részletes követelményeket. A kiírás kritikus pontja lehet a szakvélemény szerint, hogy a pályázóknak egyszerre kell energetikai tanúsítványt és Környezetvédelmi Energetikai Számítást (KESZ) benyújtaniuk, ami felesleges adminisztrációs terhet és költséget jelent.
