Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Összevetve a 27 uniós tagország megújuló nemzeti cselekvési terveit azt láttuk, hogy a magyar elképzelések mind a teljes megújuló, mind a szélenergia tervek tekintetében az utolsó helyen állnak - mondta Jacopo Moccia, az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) politikai elemzési területének vezetője a szervezet budapesti konferenciáján.
A Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) közleménye szerint az új magyarországi gazdaságfejlesztési irányok egyértelműen kiemelik a zöld-energetikában rejlő lehetőségeket, elkészült a Nemzeti Energiastratégia, és a Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv, a magyar EU elnökség idején a hazai politikusok is az európai trendekkel összhangban nyilatkoztak a megújuló energiák jövőbeli szerepéről. Ugyanakkor a pozitív változás kézzelfogható eredményei még váratnak magukra. Magyarországról kitekintve a fejlődés és haladás világszerte látható, ezért várakozással tekint a jövőbe a magyar szélenergia ipar is - fogalmazott Hoffmann László, az MSZIT elnöke.
A döntéshozókon múlik
A további hazai szélerőmű-engedélyek kiadása a döntéshozói szándékon múlik, hiszen - bár törvényi kötelezettség lett volna - a 2008-ban kinyilvánított 410 megawattos szélenergia keretre sem írt ki tendert a Magyar Energia Hivatal (MEH). Horváth Péter, a MEH elnöke lapunknak korábban elmondta, nem támogatja a széltender szeptemberi kiírását, annak részleteit a 2030-ig szóló energiastratégia elfogadását követően kell meghatározni. A fejlesztési tárca tavaly nyáron érvénytelenítette a szélerőmű-kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírást, a meghirdetett 410 megawattra akkor több mint ezer megawatt kapacitással nyújtottak be pályázatokat. A kormány az új kiírásban egy olyan komplex értékelési rendszert alakítanana ki, amely bizonyos ipartelepítési feltételeket is szabna a beruházóknak.
Jelenleg Magyarországon 330 megawatt szélkapacitás üzemel, mintegy 80 százalékban az ország északnyugati részén, egy jövőbeni kiírás azonban más alkalmas területeket is preferálhat. Az MSZIT szerint a 2020-ra tervezett kapacitás pedig nem ad teret jelentős bővülésnek, mivel az megegyezik a 2008-as 740 megawattos értékkel. Magyarország 2030-ig szóló energiastratégiája a periódus végére 1440 megawatt új szélerőmű-kapacitással számol. Hoffmann korábban úgy fogalmazott, az ország adottságait és az előkészített projekteket tekintve 2020-ra 2020, 2030-ra pedig háromezer megawatt új szélkapacitás létesítése is reális lehet. Fucskó József a Magyar Környezetgazdaságtani Központ kutatási igazgatója szerint a 15 éves témogatási időtávot figyelembe véve a szélenergia számára megtérülést biztosító átvételi árat kilowattóránként 31 forint közelében kell meghatározni. (A kötelező átvételi rendszer átalakításáról szóló tanulmány a szélenergiának 17,4 és 28,6 forint közötti átvételi árat javasol.)
