A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
Vagyis az ekhósok a normál munkaviszony szerinti jövedelmük alapján elbukják ugyan a nyugdíjjogosultságukat, ha ragaszkodnak magánpénztárukhoz, az ekhotörvény szerint azonban a munkavállaló által fizetendő ekhóból változatlanul 3,8 százalék megy a pénztárakba. S ami még fontosabb: a befizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi, baleseti egészségügyi ellátás mellett nyugdíjbiztosítási ellátásra is jogosult.
A gyakorlati szintig ugyanakkor nyilván nem jut majd el ez az ellentmondás: jövő héten ugyanis még van idő arra, hogy egy zárószavazás előtti módosítóval korrigálja a kormány a hibát.
A tévedést magyarázhatja, hogy a nyári adócsomag óta összesen 11 kormányzati törvényjavaslat foglalkozott adókkal, járulékokkal, járulékfizetéssel vagy egyéb, pénzügyeket érintő szabályokkal. A korábbi években ezeket jellemzően a salátatörvénynek nevezett adópakkba foglalta a kormány. A saláta most is megvan, de mintha azt levelenként nyújtanák be, ez pedig tág teret ad a koherenciazavaroknak.
Jól teljesítettek a kasszák
A magánnyugdíjpénztárak az idei harmadik negyedévben évesítetten több mint 12 százalékos hozamot értek el – derült ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) kedden közzétett statisztikájából. A kormány intézkedései nyomán megszűnésre ítélt szektor tagdíjbevétele ez idő alatt meghaladta a 83 milliárd forintot (az első negyedév 65,1 milliárdot hozott).
A pénztárak túlélési lehetőségeit mutatja viszont, hogy az év első kilenc hónapjában csaknem egymilliárd forint volt a működési veszteségük (ekkor még érkeztek azok a bevételek, amelyek ma már az állami kasszát „hizlalják”).
A PSZÁF egy új tételt is beállított: az is látszik, negyedévente mennyi pénz áramlik vissza az állami nyugdíjrendszerbe – ez a harmadik negyedévben meglepően nagy összeg, majdnem húszmilliárd forint volt. (Ez még nyilvánvalóan az állami rendszer tavalyi megnyitásának elhúzódó hatását mutatja.)
Arra, hogy a pénztárak mégis végeztek átcsoportosítást portfóliójukban (bár ezt többen hivatalosan cáfolták), az utalhat, hogy a részvények aránya 11 százalékról 9,7 százalékra esett – emelkedő árfolyamok mellett.
