A csütörtöki Napi Gazdaság cikke
A Raiffeisen számításai szerint a kormány következő három évre számolt költségvetési mozgástere 300 milliárd forint lehet - tudtuk meg Kovács Mátyástól, a bank makroelemzőjétől. A mérleg egyik oldalán a bevételcsökkenésből adódó tételek, illetve a hiánycsökkentés költségei állnak 1600 milliárd forinttal, a másikon pedig a különadókból, a magán-nyugdíjpénztári átutalások zárolásából adódó többletbevételek, illetve a költségvetési szféra megtakarításai szerepelnek.
A mozgástér változása alapvetően a külső konjunktúrától függ, attól, hogy a viszonylag optimista kormányzati tervezéshez képest hogyan alakul a következő években a gazdasági növekedés. A következő időszakban - a különadók kifutásával - a költségvetés fenntarthatósága akkor valósulhat meg, ha az ország gazdasági növekedéssel ki tudja nőni a hiányproblémákat - hangsúlyozta Kovács. A mozgásteret jelentő esetleges többlet azonban könnyen elkölthető: akár az állami vállalatok adósságkonszolidációjára, akár a kórházakra, akár a nemzeti eszközkezelőre - tette hozzá.
A kormányzati stílus Kovács szerint mindenképpen kockázati tényezőt jelent a makropálya alakulásában, ennek ellenére a jelenlegi kalkuláció szerint a következő években kinőhető a költségvetési hiány. Az elemzések jövőre 2,5, 2012-re és azt követően is négy százalék körüli gazdasági növekedéssel számolnak, amiben sokat segítenek a nemrég bejelentett autóipari beruházások és a hozzájuk kapcsolódó beszállítók (amelyek beindulásukat követően nemzetgazdasági szinten két százalékponttal járulhatnak hozzá a növekedéshez).
A kormányzati bejelentések alapján úgy látszik, hogy az intézkedések hozzák majd mind az idei, mind a jövő évi hiánycélt, a konkrét számok ismerete nélkül azonban egyelőre nagy a bizonytalanság a részleteket illetően - mondta Samu János, a Concorde elemzője. A kormányzati stílus nemzetközi hatásaival kapcsolatban az elemző elmondta: a makrogazdasági pályát a konkrét intézkedések befolyásolják, amelyek meghatározzák a lakosság és a vállalatok interakcióját. Mindezek tekintetében pedig az az irányadó, hogy mi lesz a költségvetésben - hangsúlyozta.
Samu szerint fontos elvárás a költségvetéssel kapcsolatban, hogy legyenek benne olyan kiadási oldali intézkedések, amelyek ellenállóvá teszik a büdzsét a 2013-tól megszűnő különadók hatásaival szemben, illetve csökkentik a növekedési kockázatokból fakadó költségvetési bizonytalanságot.
A deficit szempontjából nincs mozgástere a kormánynak, a fő kérdés pedig az, hogy az idén beszedett 480 milliárd forintos extra bevételekből képes-e tartalékot képezni a kabinet, vagy tényleg ekkora volt a hiány - véli Németh Dávid, az ING elemzője. A szakértő szerint a különböző ágazatokra kirótt különadók, a nyugdíjpénztári befagyasztás, illetve a kiadáslefaragás nagyobb összeget jelent, mint a másik oldalon egyedüli évközi intézkedésként a társasági nyereségadó csökkentése. Azzal együtt, hogy az első három negyedévben az adóbevételek elmaradtak a várttól, illetve egy-egy kiadási sor is magasabb lett a válság hatására, Németh becslése szerint 100 milliárd forinttal haladhatták meg a bevételek a kiadásokat. A leghangsúlyosabb pont, hogy a kiadási oldalon mi történik, a meglepetések inkább itt jelentkezhetnek - tette hozzá.
Németh szerint rövid távon a különadók befolyásolják a makropályát, a növekedést csökkentve, míg az szja-csökkentés némi növekedést okozhat, de továbbra is a külső konjunktúra a meghatározó. A kormányzati stílus hatása lehet 2-3 éves távlatban, hogy a stabil szabályozási környezet hiánya visszahúzó erőt jelenthet a beruházások számára. A mozgásteret bővíthetik a magánnyugdíjpénztárakból átlépők is, ami akár óriási tételt jelenthet a büdzsé számára - fejtette ki Németh.
