Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Az adót visszamenőlegesen, az egész évben megszerzett jövedelmekre is kivetették volna, amit helyből tarthatatlannak vélt az Ab. Emellett az összességében 125 százalékos terhelést úgy tekintette, mint túlterjeszkedést az adóztatáshoz való jogon - az adó olyan mértékű, hogy az büntetésnek minősül, ráadásul összességében meghaladja a juttatás mértékét.
A határozat - melyek részleteiről itt olvashat - szerint az sem segített, hogy a kormány az alkotmányt is módosíttatta, hogy a szabály megállja a helyét - a jó erkölcsbe ütköző jövedelmekre lehetőség nyílt extra adó kivetésére egy új passzus alapján. Az Ab szerint azonban a 98 százalékos adó szabálya még ennek sem felelt meg, hiszen az nem deklarálta, mi minősül jó erkölcsbe ütközőnek, csak a kétmillió forint feletti kifizetéseket sarcolta. Ám az nem erkölcstelen, ha valaki bizonyos összegnél több végkielégítést kap. Ha ezt meg akarja akadályozni a kormány, maximálhatja például a kifizetéseket - szól az indoklás.
A kormány azonban nem így akar pontot tenni az ügy végére. Szinte a döntés pillanatában ismét beterjesztette a végkielégítés-adóról szóló javaslatot önálló indítványként Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, s azon mindössze annyit változtatott, hogy az adót nem október 30-ig kell megfizetni, hanem 2011. március 31-ig, s a munkáltatónak az adóelőlegből kell levonnia a korábban - más munkáltató által - kifizetett végkielégítés adóját. Ha pedig csak ezt követően bocsátanák el a munkavállalót kétmillió forint feletti juttatással, a kifizetőnek eleve le kell vonnia az adót.
Ez persze önmagában édeskevés lenne az üdvösséghez, hiszen ez a szabályozás - mivel szóról szóra megegyezik az elkaszált verzióval - éppen úgy alkotmányellenes, mint az előző. Lázár azonban emellett az alkotmányt, de még az alkotmánybíróságról szóló törvényt is átírná egy-egy indítványban.
Az alkotmányban az épp a kormány által átíratott bekezdést módosítaná a képviselő. Eddig a jó erkölcsbe ütköző módon megszerzett jövedelmeket akarta megadóztatni a bekezdés, a módosítás viszont csak arról szól, hogy az állami szférában (állami finanszírozású, tulajdonú cégeknél) a juttatott jövedelmekre 2010 elejéig visszamenőleg "törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg". Ezek szerint az állami szférában tetszés szerinti adó vethető ki tetszés szerinti jövedelmekre.
Ennél is tovább megy azonban a képviselő az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítási javaslatával, amely szerint az Ab nem dönthet olyan törvényekről, amelyekről nem lehet népszavazást kiírni. Ebbe a körbe tartozik a költségvetés, annak végrehajtása, a központi adók, vámok, illetékek és - ezt maga Lázár tenné hozzá - a járulékok.
Ezzel azonban rögtön kiiktatta a magán-nyugdíjpénztárakról szóló törvényt is a rendszerből. A pénztári bevételek elvonása formálisan ugyanis csak járulékmérték-változás.
