Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egész Európában óriási a botrány a nyugdíjrendszer miatt, több államban is küzdenek alapvető problémákkal – kezdte előadását Farkas András, a Brokernet Investment Holding Zrt. értékfejlesztési vezérigazgatója előadását a Napi Gazdaság Öngondoskodás konferenciáját. Az unió zöld könyve próbálja kezelni ezt a kérdést, ám az valójában azt a kérdést feszegeti, hogy a Titanicon mi legyen a vacsora április 12-én. Valójában ennél sokkal fontosabb kérdéseket kell megválaszolni.
Vén Európa
Az előrejelzések alapján alig csökken a népesség a kontinensen, ám a nyugdíjhoz közelítve nő csak a népesség: a nyolcvan év felettiek 171 százalékkal lesznek többen 2050-ben, mint most, tehát a "vén Európa" most valódi értelmet nyer, az egyre kevesebb kereső nem tudja finanszírozni tovább a nyugdíjrendszert. Az is problémát jelent, hogy a világpiacon Európa kezdi elveszíteni vezető szerepét. A rendszert terheli az egyesült államokbeli baby boomer generáció majdani döntése a megtakarításokkal kapcsolatban – a várakozások szerint egyaránt rizikós, ha ez a 78 milliós kör a kockázatos megtakarításokból a biztonságos, s az is, ha a válság miatti veszteséget kompenzálandó még kockázatosabb befektetésekhez fordul – de feszültséget gerjeszt Európában az észak-déli mentalitásbeli különbség, hiszen pillanatnyilag az északiak a megtakarítók, a déliek pedig a felélők.
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy középosztálybeli fogyasztáshoz hozzászokott ember nyugdíjában a legtöbb kiadás töredékét tudja csak biztosítani az első pillérnek nevezett, az állam által garantált rész. Ez a gyakorlatban semmi – főleg abból kiindulva, hogy az emberek nem a nyugdíj alapján elérhető életszínvonal szerint akarnak élni.
Extra kockázatok sújtják a magyar nyugdíjrendszert
Az első pillér a demográfiai átalakulás miatt egyszerűen nem tartható fenn – sehol Európában, így Magyarországon sem – hiszen azt a pillanatnyilag keresők teremtik elő a pillanatnyilag nyugdíjasok számára, márpedig a nyugdíjasok száma emelkedik, a keresőké csökken.
A magyar nyugdíjrendszert ráadásul kettős morális kockázat nyomja, hiszen egyrészt kialakult az a gondolat, hogy az állam úgyis kipótolja a hiány, másrészt az is, hogy akkor sem járok sokkal rosszabbul, ha nem fizetek semmit.
Magyarországon extra kockázatot jelent az is, hogy a jelzáloghitelek ötödét ötven évesnél idősebbek vették igénybe, az átlagos futamidő 17 év, ami azt jelenti, hogy kétszeri futamidő hosszabbítás esetén a hitelek egy jelentős részét nyugdíjasok fogják fizetni. Eközben zsugorodik a munkaerőkereslet, s az ötven év felettiek egyre nehezebben jutnak munkához.
