Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság hétfői számának cikke.
Az új Széchenyi terv (ÚSZT) vitairatának struktúrája és fejezeteinek arányai megfelelőek, a kijelölt energetikai alapelvek és célok - az atomenergia prioritásától és az energiahatékonyság elhanyagolásától eltekintve - alapvetően helyesek. A megállapítások azonban kifejtés nélkül többféleképpen, vagy egyáltalán nem értelmezhetőek - olvasható az Energia Klub (EK) szakmai véleményében. Az ÚSZT vitairata sem módszertanilag nem kellően megalapozott, sem kifejtésében nem egységes, meggyőző egész: vágyak, kívánságok sokszor a valós célok és lehetőségek mellőzésével szerepelnek a dokumentumban - fogalmaz a GKI elemzése. Az EK véleménye szerint a vitairat alaptéziseinél nem világos, hogy milyen arányt jelentenek a hazai kihívások, az uniós törekvések és a geopolitikai sajátosságok az energiapolitikában, de az sem világos, milyen problémát okoz, hogy az energiaszektor döntően magánkézben van.
Az EK úgy véli, a tervezetben a földgáz túlsúlya jelenik meg, a hagyományos energiahordozók közül pedig szinte teljesen hiányzik a kőolaj és a kapcsolódó közlekedés, illetve a hazai szénkészlet kiaknázásának kérdése, de nincs szó a távhőellátásról, a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésről sem. A GKI a program legfontosabb gondolatának az energiaforrások diverzifikációját tartja, az EK szerint azonban sajnálatos, hogy gyakorlatilag csak a földgázfelhasználás csökkentését említi a dokumentum, a hasonló importarányú kőolajé nem jelenik meg az anyagban. Súlyos aránytalanság, hogy az energiahatékonyság és -takarékosság kérdését a vitairat alig tárgyalja, a GKI szerint pedig a környezettudatos felújítások ösztönzésére érdemes lenne megfontolni egy kedvezményes áfakulcs bevezetését.
A geotermia hasznosításának elsősorban nem a fürdők energiaellátását kell szolgálnia, hanem a lakóépületekét és a közintézményekét - teszik hozzá. Az EK hiányolja azt is, hogy a biomassza-hasznosításnál a foglalkoztatási szempont elsődlegessége mellett az európai irányelv által is megkövetelt fenntarthatóságról nem esik szó, illetve véleményük szerint az ország ellátásbiztonsága szélesebb látókört kívánna, hiszen nem kizárólag a földgáz érintett e területen. A GKI úgy látja, hogy ha a mezőgazdasági területen élelmiszer vagy energiaforrás termelése között kell választani, még jó ideig az előbbi lesz a racionális választás, ezért bioenergia-termelő "nagyhatalommá" hazánk egyhamar nem válik.
A mezőgazdasági hulladékok helyi hasznosítása ugyanakkor jó megoldás lehet az intézet szerint, de csak azon településeken, ahol az alapanyagok keletkeznek - szállítani ezeket nem érdemes. Az EK azt is megvizsgálná, hogy az atomenergia prioritások közötti felsorolása nem áll-e ellentétben a vitairat más törekvéseivel. A nap- és szélenergiával kapcsolatban a GKI megjegyzi: a jelenlegi szabályozás egyértelműen a hagyományos erőművek lobbiérdekeit szolgálja, az időjárástól függő energiatermelőknek kötelező időszaki átadási mennyiségeket előírni egyébként nem lenne ésszerű.
A megújuló energiatermelés állami támogatásának legkevésbé hatékony gyakorlatát az egyedi klímabarát fejlesztések dotálása jelenti, ennél hatékonyabb lehet, ha az önkormányzati, alternatív energiaellátó rendszerekhez a helyi lakosok is csatlakozhatnak. Az ÚSZT vitairatában az "olcsóbb villamos energia termelése" kifejezés használata azt a felismerést tükrözi, hogy az energia olcsóságának kora elmúlt, azt legfeljebb "olcsóbbá" lehet tenni. Annak kifejtése azonban hiányzik a dokumentumból, hogy mennyiben kaphat ebben szerepet az atomenergia - hangsúlyozza az Energia Klub véleménye.
