Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt két évben a cégek negyede találkozott komoly visszaélésekkel Magyarországon - derül ki az Ernst & Young tizedik éve elkészített felméréséből. Ez sokkal rosszabb, mint a régiós átlag, de a globális átlagnál is jóval gyengébb: a nemzetközi átlag 16, a régiós 14 százalék.
Jóllehet a korábbi évek kérdései nem konzisztensek, vagyis összehasonlításra nem alkalmasak, de tavaly a vállalatok azt várták, hogy az idén emelkedni fog a visszaélések száma - mondta Bíró Ferenc, az Ernst & Young üzletágvezetője. A cégek 42 százaléka indított valamilyen fegyelmi eljárást a visszaélések felderítését követően - azt ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a becslések szerint csak a visszaélések tizede kerül nyilvánosságra.
A vezetők 76 százaléka tart az etikátlan viselkedés miatt személyes kockázattól, de egyetlen olyan vállalatvezető sem volt, aki teljes biztonsággal állította volna, nincs mitől tartania.
A visszaélések ellen a belső ellenőrzés szigorításával és a complience erősítésével lehet hatékonyan fellépni. A szankciók bevezetése és alkalmazása a felmérés szerint egyrészt jó, ugyanakkor a válaszok alapján a problémák eredendő okát csak a megkérdezettek 35 százaléka tartotta fontosnak régiós szinten - a globális átlag 48 százalék -, ez azt jelenti, hogy a szankciók adott esetben nem a megfelelő helyeken fejtik ki hatásukat, azok nem kellő hatékonyságúak.
A magyarországi vállalatok számára a legfontosabb eszköz a kockázatok enyhítésében a vezetői ellenőrzés - 72 százalék szerint, ez a régióban csak 58, globálisan 55 százalék. Ennél sokkal nagyobb hangsúlyt kap nemzetközi szinten a belső ellenőrzés vagy egyfajta etikai forródrót beiktatása a rendszerbe.
