Nem ütközik az alkotmányba az adóhatóság becslési eljárása a vagyonosodási vizsgálatoknál - derül ki az Alkotmánybíróság nemrégiben meghozott határozatából. A testülethez többen is beadtak indítványt az ügyben, köztük Szabó Máté ombudsman. Véleménye szerint a hatóság becslési eljárása sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.
A vagyonosodási vizsgálatoknál a hatóság sokszor alkalmazza a becslés módszerét. Az ellenőrzés során az életkörülmények alapján a revizorok megbecsülik, mekkora összeg szükséges az adott életszínvonal fenntartásához. Ezt vetik össze a magánszemélyek bevallási és egyéb jövedelmet igazoló adataival. A magánszemélyek persze különböző bizonyítékkal igazolhatják, hogy megélhetésükre volt fedezet. Szabó Máté szerint ennek során az APEH alkotmányellenesen korlátozza a bevonható bizonyítékok sorát, a készpénzt például nem fogadja el.
Az Ab szerint ugyanakkor ezzel nincs semmi baj: "Az, hogy a közigazgatási eljárás során a jogalkotó milyen bizonyítási rendet látott jónak bevezetni, nem alkotmányossági kérdés" - szól az ítélet, amelyben azt is hozzáfűzi a testület, hogy nem példa nélküli a bizonyítékok korlátozása, a cégeljárásban például csak okirati bizonyításnak van helye. A tisztességes eljáráshoz pedig meg van a jog az Ab szerint, hiszen a határozatot bármikor meg lehet támadni a bíróságon.
Az indítványozók azt is kifogásolták, hogy a hatóság a vizsgálat során részletes vagyonnyilatkozatra kötelez, márpedig ez nem fér össze a demokratikus jogállam elveivel. Az Ab azonban nem látta úgy, hogy a magánszemélyeket bármire is kötelezné a hatóság. Hiszen az ellenőrzés alá vontaknak joguk van visszautasítani a nyilatkozattételt. Az ítéletében a testület ugyanakkor hozzáteszi: ebben az esetben fennáll annak lehetősége is, hogy bizonyítási lehetőségtől fosztja meg magát az érintett.
