Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
Az adminisztratív terhek és költségek jelentősen meghaladják Magyarországon a korábbi, egyébként is magas becsléseket. Míg a várakozások a GDP arányában hat-hét százalék körül alakultak, addig a valóság 10,5 százalékos költséget takar - derül ki abból a felmérésből, amelyet tavaly készített el a Deloitte a Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési Minisztérium megrendelésére.
A kutatás szerint a teljes adminisztrációs költség 2800 milliárd forintot tesz ki. Ezen belül 152 olyan feladat és előírás különíthető el, ami a jelentősebb és szélesebb körben jellemző kötelezettségeket tartalmazza. Ezek költsége 2120 milliárd forintot tett ki a felmérés szerint, amelynek szakmai összefoglalóját a minisztérium a Napi rendelkezésére bocsátotta.
A 2800 milliárd forint a teljes költség, ezen belül meg kell határozni egy feltétlenül szükséges kiadást, ami a minimálisan szükséges adminisztrációhoz kapcsolódik, illetve az adminisztratív terhet. Adminisztratív teher az, amely a vállalkozások által alkalmazott módszerek és az állam által elvárt követelmények különbségéből fakad.
A felmérés szerint a teljes költségen belül pusztán adminisztratív tehernek 800 milliárd forint minősíthető, ami a GDP 3,1 százaléka, a 152 alapvető adminisztrációs kötelezettséget figyelembe véve ez az összeg 608 milliárd forint.
A tárca szerint a terhek csökkentése általában törvénymódosítást igényel, ilyen módosításokra azonban a válságkezelő kormány nem vállalkozott a szigorú költségvetési tervezésre hivatkozva.
Vagyis a tényleges munka a következő kabinetre marad - annál is inkább, mert Magyarország ígéretet tett arra, hogy az adminisztratív terheket 25 százalékkal csökkenti 2011 végére.
Az eddigi intézkedéseknek köszönhetően éves szinten 43 milliárd forinttal csökkent az adminisztrációs teher - a vállalás 200 milliárd forintról szól.
A bürokráciacsökkentő intézkedések között sorolta fel a tárca egyebek mellett a különadó eltörlését, a társasági adóalapot korrigáló tételek szűkítését - amiegyébként emelte a cégek adóterhét - vagy azt, hogy már nem kötelező a munkáltatónak a munkavállaló helyett adóbevallást készítenie.
