Alapvetően csalódottak az energiaipari társaságok, mert a koppenhágai kímacsúcson nem kaptak világos iránymutatást arról, hogy miként alakul a következő évtizedek klímavédelmi politikája - derül ki a KPMG és az Energiainfo.hu közös elemzéséből.
A befektetői logika számára az is világos, hogy bizonytalan időben meghozott helyes döntések hosszú távú versenyelőnyt biztosítanak számukra - mondta Ságodi Attila, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási partnere. Az a társaság, amely jól méri fel a fejlődési irányt, és ezt beruházással is alátámasztja, stratégiai előnyhöz jut - tette hozzá.
A jelenlegi technológiai megoldásokkal az elérni kívánt csökkentési célok a széndioxid-kibocsátásban csak 10, legfeljebb 20 százalékban érhetők el, az energiaszektorban technológiai paradigmaváltásra, áttörésre van szükség - mondta Varró László, a Mol stratégiafejlesztési igazgatója az Energiainfo.hu és a KPMG közös sajtóbeszélgetésén.
Az elmúlt két évben 6 millió tonnával csökkent a hazai kibocsátás, ez azonban nem a fenntartható fejlődés, hanem a GDP 6 milliárd eurós zuhanásának következménye - tette hozzá.
A paradigmaváltás legnagyobb akadálya - a rendszerek méretéből adódó gátakon kívül - az, hogy a fejlődő országok igazságtalanságot éreznek a kibocsátás-csökkentések területén - fejtette ki Ságodi. Paradigmaváltásra van szükség a döntéshozatalban is, meg kell reformálni a vállalatirányítási gyakorlatot, fel kell tárni a komplexebb összefüggés-rendszereket - tette hozzá.
A paradigmaváltást elsősorban az intelligens hálózatok bevezetése jelentheti, amely a járulékos üzleti előny mellett a fogyasztók számára is kedvező helyzetet teremthet - fejtette ki Varró, aki szerint az áttörést valószínűleg nem az európai ipar fogja végrehajtani.
