Annyira sok a bizonytalansági tényező akár régiós, akár a globális tőkepiacokon, hogy az olyan kis részletekre, mint a magyar inflációs adat, nem figyelnek a befektetők - indokolta Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő elemzője azt, hogy a vártnál rosszabb hazai inflációs adatra miért nem reagáltak a piacok. Hozzátette: egy nyugodtabb globális környezetben persze hangsúlyosabbak lehetnének a helyi adatok, de már a forint legutóbbi erősödését sem a javuló külkereskedelmi egyenleg, hanem a hedge fundok pozíciózárásai, illetve a pozitív lettországi események okozták.
Az infláció alakulására nézve a következő hónapokban kockázatot jelentenek az inflációra nézve az energiaárak is - mondta a szakértő. Az olaj jegyzése ugyanis másfél hónap alatt 50 dollár környékéről 70 dollárra kúszott fel, ami az üzemanyag árában is meg fog jelenni. A friss adat mellett ez is érvet jelenthet az MNB döntéshozói számára, hogy tartózkodjanak az alapkamat mérséklésétől - tette hozzá.
Bár Csáki Csaba, a monetáris tanács tagja szerdán a Bloombergnek úgy nyilatkozott, hogy a kamatcsökkentésre a reálgazdaság megsegítése miatt van szükség, és az akár 0,5 százalékpontos enyhítésre már júliusban sor kerülhet, Simor András jegybankelnök és Király Júlia alelnök korábban az óvatosság, azaz a tartás mellett tette le a garast.
Az állampapír-piac egyetlen normálisan működő szegmensét a diszkontkincstárjegy-aukciók jelentik, a kéthetes MNB-kötvények állománya pedig - új csúcsra érve - immár 2700 ezer milliárdnál jár. Mindez azt jelzi, hogy sok pénz van a rövidlejáratú magyar instrumentumokban, ám ezek befektetői nem csak a kamatkülönbözetre játszó külföldiek köréből kerülnek ki, hanem jelentős azon hazai invesztorok súlya is, akik óvatosságból parkoltatják tőkéjüket a három hónapos körüli konstrukciókban - mondta Vizkelety. Szerinte ezeket a hazai befektetőket nem riasztaná el a kamatvágás, de a monetáris legközelebbi tanácsán így sem várható lazítás. A szakember ugyanakkor hosszabb távon nem lepődne meg, ha vágna az MNB.
